Vissza
Magyarok Hawaiin – Ohana Bordi
2021.07.03. | Virág Orsolya
Réka, István és három gyerek: ők a Bordás család (Ohana Bordi), akik büszkén viselik a matyó mintát a világ másik felén, Oahu szigetén, és a növényi étrendet csak a kalua pork kedvéért adják fel…
Bordás Réka és István tíz éve alkotnak egy párt, négy különböző országban éltek, együtt tanultak, dolgoztak és telepedtek le végül Hawaiin, ahol három gyerekük született. Beleszerettek a helyi mentalitásba, kultúrába, az „aloha” életérzésbe. Családi naplójuk óriási siker a Facebookon. Saját kalandjaiktól kezdve a bevásárlási szokásokon át a kirándulási tippekig igyekeznek honfitársaiknak mindent elmesélni Hawaiiról. Céljuk, hogy valós képet mutassanak arról, hogyan él egy magyar család kisgyerekekkel a Csendes-óceán közepén, egy sokak által a paradicsominak gondolt szigeten, ami számukra már az otthont jelenti. A mezőkövesdi születésű Réka büszkén viseli Oahu mesebeli szigetén is matyó hagyományait, de most főként az evésről beszélgettünk.
.jpg)
Hawaii nem szerepel a top 10 migrációs célpont között. Hogyan, miért költöztetek a szigetekre?
Korábban Ausztriában és Angliában is éltünk, a Hawaiira költözés gondolata az egyik hazalátogatásunk során fogant meg bennünk. A férjemmel, Istvánnal egy aprócska soproni egyházközösségben ismerkedtünk meg egy világutazó járó hawaii családdal. Ők ajánlották figyelmünkbe az ottani egyetemet, ahová végül mindketten jelentkeztünk, és felvételt is nyertünk. 2014-ben költöztünk ki, azóta is itt vagyunk. Az érkezésünkkor még nem tudtuk a legnagyobb titkot: valójában „hárman” landoltunk Oahun. Az alapképzésen békeépítésből és pszichológiából szereztem diplomát, a minorom a kulturális antropológia, a színjátszás és a mediáció volt. István turizmus és vendéglátás szakon végzett. Az évek során pedig született három gyermekünk: Édua, Levedi és Manna.
Nem tudok szó nélkül elmenni a békeépítés szak mellett. Mondj valamit erről!
A békeépítés valójában a konfliktusok transzformációját jelenti. Azt tanultam, hogy hogyan lehet az ütközéseket átalakítani, és a békét személyes – mint a belső és a családi béke –, közösségi, társadalmi és nemzetközi szinten is építeni
Mennyire vagytok „magyarok” Hawaiin?
Otthon magyarul beszélünk, a gyerekek is, annak ellenére, hogy itt születtek a szigeteken. Ha megkérdezik őket a játszótéren, akkor büszkén mondják, hogy magyarok. Teljesen magyarok vagyunk, csak itt élünk. Kicsik még a gyerekek ahhoz, hogy a magyar emléknapok jelentőségét megértsék, és hogy a történelemről vagy az irodalomról többet tanuljanak mondjuk a Nemzeti dalnál. A cél viszont az, hogy mindazt megismerjék ők is, amit mi tudunk a kultúránkról.
.jpeg)
Hogyan alkalmazkodtatok a hawaii háztartáshoz?
Mivel nagyon fiatalok voltunk, amikor elköltöztünk Magyarországról, egyikünk sem volt főzőbajnok. A hagyományos ételeket vagy a bonyolultabb magyaros fogásokat nem nagyon készítettük, néhány leves vagy főzelék volt a repertoár. Az évek során, Hawaiitól függetlenül álltunk át a növényi alapú táplálkozásra, és itthon egyáltalán nem főzünk húst. Étteremben viszont eszünk néha, főleg a nagy kedvencet, a kalua porkot. Nemzetközi ételeket készítünk, például tegnap növényi alapú kínai vacsorát ettünk. Néha főzök magyarosabb ételt, legtöbbször valamilyen főzeléket. Érdekes, hogy itt a gyorséttermek kínálatát is a helyiek ízléséhez igazítják, a legismertebbekben is lehet venni rament, rizses teriyakit vagy kókuszos pitét.
Azt gondolnám, hogy Hawaiin – már csak a helyi adottságokból kifolyólag is – mindenki sok gyümölcsöt és halat eszik.
Mielőtt idejöttünk, mi is azt hittük, hogy rengeteg halat esznek, ahogyan például Európa mediterrán vidékein. Sajnos ez nem igaz. Esznek valamennyit, illetve a garnélarák, a nyers hal és a poké nagyon népszerű. A lomi lomi salmon, vagyis a paradicsomos lazac is. Ennek ellenére a legtöbbször mégis csirke vagy disznóhús kerül az asztalra. Nagy kedvenc a teriyaki csirke vagy a már említett kalua pork, amit föld alatt sütnek, és fontos kiegészítő a taró növény vagy a különleges kenyérgyümölcs is.
Mennyire fontos az egészség az ott élőknek, mi a tapasztalatotok erről?
A statisztikák szerint a világon a legegészségtelenebbül az amerikaiak, a mexikóiak és a magyarok táplálkoznak. Ez nagyon durva. Itt, Amerikában a fő probléma a gyorséttermekkel és az agyoncukrozott ételekkel van. Ha körbenézek Hawaiin, sajnos azt kell mondanom, hogy itt sem étkeznek túl egészségesen. A polinézek is húst hússal esznek. A múltkor a szomszédunk meghívott egy ballagási ebédre. Csirkehús volt disznóhússal, egy kis zsíros üvegtésztával és rizzsel. Nagyon kevés zöldséget fogyasztanak például. Szomorú ez, hiszen itt az óceán, ehetnének halat, amennyit csak akarnak. Nagyon sok az elhízott ember Hawaiin is épp úgy, mint Amerika többi részén.
Ti eléggé tudatos életmódot folytattok. Ez nehezebb vagy könnyebb Hawaiin, mint Magyarországon?
Nincs viszonyítási alapom, mert nem sok időt töltöttem mostanában Magyarországon, de a vegán vagy növényi alapú étrendet követő ismerőseim azt mondják, hogy Hawaiin sokkal nagyobb a választék. Valóban rengeteg a húspótló termék, az ízletes növényi alapú étel. Ebből a szempontból itt talán valóban egyszerűbb ilyen étrendet fenntartani. A tudatos életmód azonban szerintem helytől függetlenül bárhol megvalósítható. Hawaiin is lehet nagyon egészségtelenül étkezni. Ez döntés kérdése. Szerintem az, hogy ki mennyire él tudatosan, nem attól függ, hogy hol él, hanem hogy milyen a hozzáállása.
Alapvetés, hogy olyan növények vagy akár halak vannak Hawaiin, ami itthon nincs, de mi az, amiben még különbözik az ottani életmód az itthonitól?
A legnagyobb különbség a mentalitás, és ezt az eltérést az internetes kommunikáció csak még jobban érezteti. Itt az emberek inkább a pozitív energiákat tartják meg és közvetítik egymás felé. Sok magyarnál látom, hallom, ahogyan megszólják az „indokolatlanul” mosolygó amerikaiakat, hawaiiakat. Azt hiszik, hogy ez hamis. Pedig nem, itt az emberek tényleg nagyon kedvesek egymással. Mindig van legalább egy valaki, aki ha kisétálunk egy boltból, „odaszól”, hogy szép ohana, vagyis család vagyunk. A kasszás, az ügyintéző, mindenki emberséges, kedves és türelmes. Kár, hogy ez egy csodának számít Magyarországhoz képest.
Messzire is vezetne ennek a további boncolgatása. Beszéljünk a barátságosabb különbségekről! Láttam a Facebook-oldalatokon egy ananászos képet. Nem éppen úgy néz ki, mint amit itthon kapni a boltban.
Igen, az ananász valóban látványosan más. Itt megterem, nem kell több ezer kilométert utaztatni egy bezárt konténerben, hogy eljusson a célig, miközben megérik. Itt egyszerűen leszedik, és már viszik is a boltokba. Nagyon finom és nagyon friss, de elég savas. Csak azért nem esszük gyakrabban, mert kicsit lusták vagyunk felvágni. A banán a másik, ami sokkal finomabb, mint Magyarországon. Csillaggyümölcsöt korábban nem is ettem, itt viszont gyorsan az egyik kedvencünk lett. Most éppen mangószezon van, rengeteg a fa, és a gyerekek imádják, csakúgy, mint a papaját. Mi elég sok édesburgonyát eszünk, amiből a jól ismert narancssárga mellett például lila színűt is lehet kapni.
A vásárlási szokásokról mit kell tudni?
Az élelmiszerek jellemzően nagy kiszerelésűek, például a tej is egygallonos csomagolásban kapható, így szinte csak hetente egyszer megyünk bevásárolni. Ha nem otthon eszünk, két választásunk van: az olcsó gyorsétterem vagy a drága étterem. Nincsenek kis falodák, bisztrók, mint Magyarországon. Pedig nagyon örülnék, ha lenne például megfizethető vegán étterem itt is. Ha mégis beülünk egy vegán étterembe, akkor fejenként és fogásonként nagyjából 20 dollárral kell számolni. Hogy éreztessem a különbségeket: a legnépszerűbb gyorsétteremben a sajtburger 1-2 dollár. A műételek sokkal olcsóbbak és ez is közrejátszik abban, hogy elhízottak az emberek. Az árak egyébként magasabbak, mint Amerika többi államában. Pár hónapja Idahóban jártunk, és le voltunk döbbenve, hogy a boltban minden milyen olcsó. Ha nagy kiszerelésben vásárolunk, akkor annyira nem vészes, de nagyon sok család kap az államtól élelmiszer-támogatást. Nekünk is van egy kártyánk, amire érkezik egy relatíve nagy összeg. Ezt a pénzt kizárólag élelmiszerre lehet költeni, meg tudjuk oldani belőle a bevásárlást.
Az elmondottak alapján úgy látszik, hogy az amerikai konyha uralja a hawaii gasztronómiát…
Nagyon is. A helyiek azt mondják, hogy az amerikaiak kolonizációja előtt sokkal egészségesebbek voltak, nem volt jellemző a polinézekre az elhízás, mert csak azt ették, amit megtermeltek. Ahogy bejött az amerikai kultúra, főleg az 50-es évektől, megjelentek a gyorsétteremláncok, de a hawaii konyhára ugyanilyen nagy hatással volt az ázsiai gasztronómia is.
.jpeg)
Van kultúrája az étkezésnek Hawaiin?
Magyarországon szent az ebéd: a leves és a második. Erről Hawaiin leszoktunk, mert nem jellemző. A legtöbb család ebédre csak bekap egy szendvicset, este pedig főtt ételt esznek együtt, ami általában egy fogásból áll. Nekem már be sem veszi a gyomrom a két fogást, a levessel jóllakom. Persze itt is vannak nagy lakomák, például ballagás, esküvő, hálaadás vagy karácsony. De más, mint az európai, nem feltétlenül az a tipikus „leülünk az asztalhoz, és késsel-villával elfogyasztjuk a vacsorát” szeánsz. Itt általában a potluck a jellemző, ami olyasmi, mint a batyubál. Mindenki otthonról hozza az ételt, szed a papírtányérjára, amit szeretne, és közösen elfogyasztják. Van, hogy az esküvők is ilyen stílusúak. Én ezt nagyon szeretem. Egyetlen hátránya, hogy műanyag evőeszközöket használnak….
Láttam, hogy nemrég guavagyűjtésen voltatok. Ilyenkor mindenki hazaviheti, amit szedett?
Igen, a szabadon termő gyümölcsöket haza lehet vinni. Az út szélén élő banánfa vagy papaja termése mindenkié. A guava egyébként egész évben termő növény, és úgy szaporodik a szigeten, mint a gomba. Rengeteg bokor van a hegyekben. Amikor kirándulunk, mindig gyűjtünk. Savanykás-édeskés íze van, lekvárnak nagyon finom, most én is azt főzök belőle.
Mi hiányzik a konyhádból a legjobban Magyarországról?
A pékáruk és a fűszerek. Na meg a sütemények, amik nincsenek feleslegesen telenyomva cukorral. Itt mindenbe iszonyatos mennyiségű cukrot tesznek, így sok minden borzasztóan egészségtelen. Az iskolai nap végén a gyerekek például mindig csokit és cukrot kapnak. Ez egy nagyon rossz szokás. Tulajdonképpen bármilyen ízt felsorolhatnék hiánycikként a magyar konyhából, ami utánozhatatlan.
És aki a helyi ízekre vágyik, annak mit ajánlanál?
Szerintem aki idelátogat, az menjen el egy luaura (tradicionális helyi ünnepség), és kóstoljon meg mindent. A kalua pork vagy a poke kihagyhatatlan. Amit még nagyon ajánlok, az a hamburger, ami minden szempontból különbözik a Magyarországon kaphatóaktól. Itt tényleg sok mindent lehet enni és kipróbálni. Személyes kedvencem a Nagy-szigeten lévő fantasztikus palacsintázó, ahol makadámdiós palacsintát készítenek kókuszszósszal.
.jpeg)
Úgy tűnik, nagyon jól érzitek ott magatokat…
Igen. Hawaii maga a földi paradicsom. Hálásak vagyunk, hogy itt élhetünk, itt nevelhetjük a gyerekeinket. Ha visszautazhatnánk az időben, talán csak azon változtatnánk, hogy sokkal hamarabb kiköltöznénk.
Fotó:
Ohana Bordi
-
Facebook
