Vissza
Magyar fiú lett Hawaii junior szakácsbajnoka!
2021.06.19. | Virág Orsolya
Fiatal, ambiciózus, de leginkább: piszokul mázlista. Vujity-Zsolnay Barnabás mindössze 18 éves, de már bejárta a fél világot Afrikától Ázsiáig. Ősszel ő képviseli majd Hawaii államát egy amerikai junior főzőversenyen. Hawaii sorozatunkat vele folytatjuk.
Vujity-Zsolnay Barnabás éppen hogy csak nagykorú, de szó szerint a fél világot bejárta már. Árvákat segített Haitin, forgatott Alaszkában, programozást tanult Angliában, végül szakácsnak állt Magyarországon. 2020-ban családjával Hawaiira költözött, ahol junior főzőversenyt nyert, és már készül az országos megmérettetésre.
Kezdjük azzal, hogy honnan a rajongásod a konyhaművészet iránt.
Egy kiváló szakáccsal, a nagymamámmal főzhettem együtt gyerekkoromban. A szüleim sokat dolgoztak, egyedül voltam otthon, és egy idő után nagyon untam a zsíros és nehéz mirelit ételeket. Arra gondoltam, hogy megkérdezem anyut és a mamámat, ők hogyan szoktak főzni. Így vált szépen lassan mindez a hobbimmá, majd célommá.
Feladtad érte a programozást?
Két évet tanultam Angliában, egy évet pedig itthon. A végére megváltozott a véleményem erről az egészről, és úgy éreztem, hogy nem ez az utam. Váltottam a főzésre, szakácsművészetre. Mindenki mondta, hogy ez egy elég erős kanyar, de a családom támogatott a döntésemben, és ez rengeteget segített.
Szakmailag ki segített elindulni?
A főzés gyakorlatának nagy részét Solymosi Krisztián szakács tanította meg nekem Budapesten. Nagyon örülök, hogy vele dolgozhattam.
2020-ban Hawaiira költöztél a családoddal. A szigetek minden szempontból, így gasztronómiailag is szöges ellentéte Magyarországnak. Mi a tapasztalatod?
Ami nekünk érdekes, az persze a helyieknek természetes, de egy-egy ételük szerintem még nekik is képes meglepetést okozni. Például a kókuszos, csípős és halas taco avokádóval. A Magyarországon ismert kókusz vagy avokádó ízében össze sem hasonlítható a Hawaiin kaphatóval, így egy ilyen ételkombináció végeredménye is más, mint amire gondolunk, de nekem még így sem ízlik. Ami különösen szokatlan, hogy minden édesebb, mint idehaza. Még a répa és a hagyma is.
.jpg)
Mások a hawaii gyümölcsök, mint amiket itthon ismerünk? Egy magyar banánnak „nem köszönne” egy hawaii?
Minden sokkal nagyobb, élénkebb színű, lédúsabb és édesebb. Sokkal olcsóbbak is, hiszen helyben teremnek. Ráadásul nem csak szépek, de intenzív ízvilágúak, és a textúrájuk is sokkal gazdagabb. Voltunk ananász- és banánfarmon is. Van olyan ananász, ami pohár méretű, és van egészen fejnagyságú is. A sok különböző fajta között viszont nincs óriási különbség, pont annyi, mint a piros és a zöld alma között.
Mesélj kicsit a hawaii fűszerekről és ízvilágról! Mennyire barátkoztál meg velük?
A hawaii fűszerek inkább halfókuszúak. Nem tudnám semmilyen más fűszerhez hasonlítani. A füstölt vagy nyers halakat marinálják, majd hozzáadják a fűszereket, amik tipikusan szárított vízi algából állnak. Ezek a sajátos, picit savasabb, keserűbb ízek nagyon illenek a halételekhez. Jó, magyar húslevest viszont nehéz lenne Hawaiin készíteni, ehhez illő fűszereket nem találni. Az alapanyagok édessége miatt nem is lehet semmi olyan ízt előhozni, amit itthon megszoktunk.
Használnak a hawaiiak bort a főzéshez?
Több szempontból is gondban vagyok ezzel. Egyrészt mert nem szerepel a kinti borok címkéin semmi, csak a szőlő színe. Még az sem, hogy édes vagy száraz. Ez nem könnyíti meg a választást, és mivel még a fajtát sem látjuk a palackon, nehéz a főzéshez megfelelőt leemelni. Ennél is nagyobb gond azonban, hogy az Egyesült Államokban még nem számítok nagykorúnak, így nem ihatok alkoholt, szóval…
Értem, értem. Akkor beszéljünk inkább a tanulmányokról. Most egy hawaii, gasztrospecifikus gimnáziumban tanulod tovább a konyhaművészetet. Hogy néz ki egy főzésóra odakint az itthoniakhoz képest?
A magyar oktatásban három különböző óránk volt: ételkészítési ismeretek elmélete és gyakorlata, valamint biztonságos főzés, vagyis a biztonsági eljárások megismerése. Ez utóbbi arra fókuszál, hogy hogyan kell takarítani és rendben tartani a konyhát. Ez egyszerre volt elmélet és gyakorlat, hiszen ahogy beléptünk a konyhába, számon is kérték rajtunk mindezt. Amerikában ezzel szemben csak gyakorlati órák vannak. Egy amerikai tanóra 1 óra 45 perc hosszú, szünet nélkül, bár közben lehet enni és inni is. Nagy különbség nincs, inkább csak az, hogy Amerikában ezt egyetlen tanár tanítja, itthon pedig három különböző órát tesz ki, de az oktatásról elmondható, hogy idehaza sokkal bővebben foglalkozunk a tananyaggal, és alaposabban is vesszük át.
Mennyire ismerkedtek meg a polinéz és a csendes-óceáni konyhával?
Úgy indul a tanév, hogy az első félévben felírunk harminc nagyon különböző országot a táblára. Én természetesen Magyarországot választottam, mert szerettem volna az osztálytársaimmal megismertetni az ízeinket. A harmincból a három legtöbb szavazatot kapó ország gasztronómiáját vesszük át a félévben. Megnézzük, hogyan és mit főznek az adott kultúrában. A második félév kizárólag a polinéz és a helyi ételekkel foglalkozik, valamint az amerikai kultúrával.
Az amerikai junior főzőversenyen te fogod képviselni Hawaii államot. Hogy jutottál idáig?
Az összes hawaii szigeten minden iskola, még az is, ahol nincs ételkészítés specifikum, megkapja az értesítést a versenyről, és várják a jelentkezni vágyókat. A győztes – vagy győztesek, mivel pontozásos alapon működik a verseny – ösztöndíjat nyer az eseményt szervező egyetemekre. Szóltam a tanáromnak, hogy szeretnék jelentkezni, és felírt a listára. Röviddel utána pedig elkezdődött a felkészülés.
Mesélj a felkészülésről!
Előre megkaptuk, hogy milyen ételt kell majd főznünk. Mindannyiunknak ugyanazt kellett elkészíteni: cordon bleu-t rizspiláffal, spárgával és sajtmártással. Hetente kétszer gyakoroltuk a teendőket, az elejétől a végéig. Vagyis megtanultuk, hogy mit hol találunk, hogyan kell elkészíteni a fogást, majd eltakarítani, eltörölni, mosogatni. Három héten át tartott a felkészülés, minden eszköz és alapanyag biztosítva volt. Mindig ugyanazt a menüt főztük, a kész ételt pedig a tanárunk pontozta. Javaslatokat adott arra is, hogy hogyan javíthatnánk, mivel lehetnénk gyorsabbak, mivel ez a verseny időre is ment.
Hogyan néz ki egy ilyen verseny? Mi a menete?
Úgy kell elképzelni, mint a televíziós főzőműsorokat. Pörög az óra, vesz a kamera, a háromtagú zsűri a versenyzők között jár, és megjegyzéseket tesznek arra vonatkozóan, hogy így vagy úgy kell-e csinálni. Akadt némi váratlan nehézség, az utolsó pillanatban ugyanis megváltozott a menü, pontosabban az egyik alapanyag. Eredetileg kiklopfolt pulykamellből készült volna a cordon bleu, az egy pulykamell helyett azonban két kisebb csirkemellet kaptunk. Ez elég nagy változás volt a verseny megkezdése előtt, ráadásul csak ott, a helyszínen derült ki, hogy elfogyott a pulykahús.
.jpeg)
Izgultál?
A sok gyakorlás miatt nem izgultam annyira, mert tudtam, hogy menni fog, begyakoroltam az étel elkészítését. A verseny maga nagyon izgalmas volt. Főztek mellettem is, láttam, hogy ők is dolgoznak, hiszen mindannyian ugyanazt az egy ételt készítettük el. A versenyhangulat felpörgetett, gyorsabb voltam. A kamerák, az, hogy láttam a zsűri jegyzetelését, eltöltött adrenalinnal. Nagyon élveztem minden pillanatát, ez volt az első igazi nagy versenyélményem, ráadásul nagyon jól is sikerült.
Olyannyira, hogy arany minősítést érdemeltél ki.
Igen, megkaptam a kiértékelést, amiből kiderült, hogy négy pont híján lett tökéletes a munkám, arany minősítést kaptam. Egyetlen hibát követtem el: nem töröltem le elég alaposan az asztalt, így emiatt elveszítettem négy pontot. Ilyen általában nem szokott lenni, de a vírushelyzet miatt új szabályok léptek érvénybe. A pontozás nagyon szigorú volt.
.jpeg)
Nagy dolog, hogy ennek a minősítésnek köszönhetően te képviseled majd Hawaii államot az amerikai junior versenyen!
Hawaii államot, az iskolát és magyarként Magyarországot is képviselni fogom a versenyen. Úgy tervezem, hogy fel is varrok egy magyar zászlót a szakácsruhámra.
Mikor kell drukkolni?
A menüsort a verseny előtt három héttel küldik el, így a felkészülés is ebben az időszakban történik majd. Ha minden igaz, akkor szeptemberben, de a vírushelyzet miatt most még azt sem tudjuk, hogy melyik államban rendezik meg.
Hawaii mellett Alaszkában is kalandoztál már. Mik a számodra legfontosabb kulináris élmények, amelyekkel ezekben az államokban gazdagodtál?
Alaszkában például megtanultam, hogy a hideg miatt vastagabb a hús, és gazdagabb fűszerezést igényel. Érdekes tapasztalat, hogy a hideg miatt az állatok masszívabbak, izmosabbak, így a húsuk is rágósabb. Életemben nem láttam még olyan szép hentesboltot, mint Alaszkában. Egy kis bódé, de páratlan minőségi kínálattal, a csirkétől a szarvasig, sőt néha még medvehús is akad a pultban. Alaszkában az elütött állatokat, például a jávorszarvas húsát egyébként szegény családoknak adományozzák, akikről listát vezet az állam. Hawaiin a legnagyobb gasztronómiai tanulság pedig a „csípős”. Nem az enyhén csípőset, hanem a nagyon erőset szeretik a helyiek. Az ázsiaiaktól vették át ezt a szokást, és mindent csilivel esznek. Elképesztően élénk íze van ettől az ételeiknek.
A képen Vijity-Zsolnay Barnabás, és sorozatunk tanácsadója, Szombathy Zsuzsa Hawaii-kutató.
És mit szólnak a hawaiiak a magyar konyhához?
A szomszédok rendszeresen átjönnek hozzánk egy jó magyar pörköltre, amit szerencsére Hawaiin is könnyű elkészíteni. Bár van köztük vegetáriánus, ezzel még ő is kivételt tesz. A polinézek kimondottan szeretik a magyar paprikást, a jó szaftos pörköltet és a zsíros húslevest is.
