2021.07.21. | Virág Orsolya
Négy hónapon át tartó mulatság, kenus Télapó, töltött káposzta helyett laulau. Hawaii sorozatunk negyedik állomásán a szigetek ünnepi szokásaiból szemezgetünk...
Nem szükséges tisztázni, hogy Hawaii a földi paradicsom, de vajon mennyire értékelik ezt ők maguk, az ott lakók? Nagyon is. Tudják, mitől döglik a légy, ha mulatságról van szó, és ez alól a szigeteken élő magyar kolónia sem kivétel. Szombathy Zsuzsa Hawaii-kutató és László R. Judit hawaii magyar „őslakos” segítségével sorra vesszük, hogy mikor, miért és hogyan ünnepelnek az óceánon túl.
Az európaiak érkezése előtt a hawaii ünnepeknek három jellemzője volt: hosszú, vidám és szabad. A Lono isten tiszteletére rendezett újévi fesztivál, a makahiki konkrétan négy hónapon át tartott. Ugye, hogy tudnak bulizni? James Cook kapitány is éppen ebben az időszakban szállt partra Hawaiin, ezzel fel is fedezve a szigeteket az Óvilág számára. Nem véletlen, hogy az őslakosok Lono isten visszatérését látták személyében. A makahiki október/novembertől február/márciusig tartott, és nem szólt másról, csak táncról, evésről és játékokról. Miután a szigeteket bekebelezte az Egyesült Államok, megvetették lábukat az amerikai ünnepek is, mint a jól ismert hálaadás vagy a függetlenség napja. A Memorial Day, ami szintén „import ünnep”, igazi látványossággá nőtte ki magát Hawaiin. A nap, amikor az amerikaiak azokról emlékeznek meg, akik az országukat szolgálva estek el, a Shinnyo Lantern Floating Hawaii nevet viseli a szigeteken. Különlegesen szép, úszó lámpások útjára engedésével ünnepelnek az óceánparton.
Természetesen Hawaiinak akad néhány saját ünnepe, például a Prince Jonah Kūhiō Kalaniana'ole Day (röviden Prince Kūhiō Day), amit minden év március 26-án ünnepelnek. A herceg tisztelete fontos a szigetlakók számára, hiszen 1919-ben ő javasolta elsőként Hawaii teljes jogú államként való felvételét. Hasonlóan munkaszüneti nap a június 11-ei King Kamehameha I Day, amellyel első királyuk előtt tisztelegnek, aki megalapította az egységes Hawaii Királyságot. I. Kamehameha kiváló harcos és diplomata volt, aki hosszú évekig tartó háborúzás után 1810-ben egyesítette a szigeteket. Sorsa születésekor megpecsételődött: az égbolton megjelent az a madártollra hasonlító fény (egy üstökös), ami a próféciák szerint egy nagy vezér eljövetelét jelentette.
Hawaiin sincs december karácsony nélkül, amelyet az amerikaiakhoz hasonlóan ünnepelnek. Fenyőfa helyett azonban a pálmafákat öltöztetik fel fényfüzérekkel, a Mikulás pedig, láss csodát: kenuval érkezik a gyerekekhez – kéményt ugyanis nem nagyon találna a hawaii házak tetején. Sajnos az új esztendőt köszönteni hivatott, négy hónapig tartó mulatságból már nem maradt semmi, csak az őrült tűzijátékozás.
Magyarok Hawaiin
És most ideje, hogy szót ejtsek a magyarokról is. Nincs a világnak olyan pontja, ahol ne lennénk ott, és ez alól Hawaii sem kivétel. László R. Judit és Szombathy Zsuzsa készülő könyvéből kiderül, hogy a Csendes-óceán közepén már az 1800-as években is jártak magyarok, és több száz honfitársunk él ezeken a csodás szigeteken napjainkban is. Az ünnepekhez visszakanyarodva pedig: 1981-ben a Magyar Club tevékenységének eredményeként Honolulu város és megye akkori polgármester asszonya, valamint az állam kormányzója hivatalos ünnepnappá nyilvánította október 25-ét mint a „Hungarian Freedom Fighters’ Day”-t.
László R. Judit közel tizenöt éve él Hawaiin, és mint mondja, olyat, hogy átlagos hawaii család, már nem találni, így a hagyományos ünnepi menü is megváltozott. „Egy átlagos hawaii családban is keverednek a nemzetiségek. Egy családon belül van hawaii, kínai, Fülöp-szigeteki, koreai, amerikai, japán családtag. Mindenki hozzáad az ünnepi asztalhoz a saját kultúrájukból hozott ízekből. A hálaadás maradt csak szinte egyforma mindenkinél. Pulykát sütünk és a hozzá illő amerikai fogásokat készítjük el. Édesburgonya-püré, hagyományos burgonyapüré, stuffing (tradicionális töltelék, amit a hús mellé sütnek), áfonyaszósz, barna mártás (gravy), tökpite és különböző saláták kerülnek az asztalra” – mondja Judit.
A karácsonyi menüket tekintve pedig akad, amiben több a hasonlóság a magyar vacsoraasztalokkal, mint gondolnánk: „Az egyik fő fogás a hawaiiaknál a laulau, ami sertéshús tarólevélbe csomagolva. Olyasmi, mint a töltött káposzta. Szintén közkedvelt étel a kalua sertés. De lehet lazac is, vagy más halkülönlegesség. Nem hiányozhat az asztalról a poi sem, a kókusz- vagy ananásztorta és a haupia.” Ezekről az ételekről előző cikkünkben már írtunk. És ha már van magyar nemzeti ünnepnap Hawaiin, akkor van ünneplés is: „Egy parkban szoktunk találkozni, ezért mindig készen visszük az ételeket. Mindenki egy bizonyos fajta ételt visz, én például mindig töltött káposztát és pogácsát. Szokott lenni az asztalon bográcsgulyás, bableves, sonka, rakott krumpli, káposztás kocka, sült csirke, lángos, bejgli, palacsinta, mákos guba, szinte minden, ami magyar” – meséli Judit, aki egyébként a hawaii hétköznapokon ázsiai-polinéz ízekkel dúsított magyar konyhát vezet otthonában, és Magyarországról gasztronómiai szempontból csak az eperlevéltészta, a levesbetét hiányzik neki: „Bármit meg lehet találni a boltokban, amiből magyar ételeket lehet főzni, kivéve a karalábét” – vagyis így készüljünk, ha esetleg odaköltöznénk. Kárpótlásként azonban bőven akad termék a hawaii boltok polcain. És ha már ünneplés, két nagyon fontos dologról még nem beszéltünk.
A luau
Az esemény, ami minden Hawaiira látogató turistának szerepel a bakancslistáján. Nem más ez, mint hogy egy zenés-táncos vacsorán megcsodálhatjuk a hulát (hagyományos tánc) és megismerhetjük a tradicionális ízeket, úgymint a föld alatt sütött kalua malac vagy a kókuszpuding. Honnan is ered a luau? Az ősi hawaiiak minden eseményt lakomával ünnepeltek. Az ételekben gazdag vacsorán számos fogás került az asztalra : az imuban, vagyis föld alatt sütött disznóhús, poi, halak, jamgyökér, kókuszpuding. Soha senki sem ment haza üres gyomorral. Kivéve a nők. Korábbi cikkünkben már szót ejtettünk róla, hogy hosszú ideig a hawaii őslakos nők nem csak hogy sok mindenből nem ehettek, de külön is kellett ülniük.
Az első „modern” luaura 1819-ben került sor, amikor II. Kamehameha király demonstratív jelleggel együtt étkezett a nőkkel, és ezzel a lendülettel el is törölte a szigorú vallási gyakorlatot, ami korábban tiltotta ezt. A luau elnevezés e lakomák legnépszerűbb ételéről, a táróleveles csirkehúsról kapta a nevét, amit a 19. században tévesen lakomának fordítottak. A roskadásig megpakolt tányérokat hagyományosan a földön fogyasztották el, evőeszközök nélkül. A luau igazán nagy volumenű program volt. Igazán nagy…. David Kalakaua király egyszer egy 1500 fős luau lakomát rendezett, de szintén legendás az 1847-es luau is, amit III. Kamehameha király tartott. Ez utóbbi vacsorán mintegy 271 disznó, 1821 hal és 2245 kókuszdió került terítékre. A modern luauk szintén a lakomáról, az ünnepségről és a táncról szólnak. Napjainkban a szigetekre látogató turistáknak is lehetőségük van részt venniük ilyen lakomán, és bár ezek a luauk már nem olyan pompásak, mint a valamikori királyi udvarnál, legalább az evőeszközök használata már megengedett.
Nincs azonban sem étel, se luau, se ünnep virágok nélkül. Mi az első dolog, ami eszünkbe jut Hawaiiról? Bizony:
A lei (ejtsd: léj), vagyis a nyakba akasztott virágfüzér.
Készülhet virágokból, levelekből, kagylókból, de csokoládéból is. A lei, mondhatni, az alohát jelképezi: a szeretetet, a barátságot és a tiszteletet. A lei egy ajándék, ami kapcsolatot teremt aközött, aki adja és aki majd hordja. A tiszteletet is jelképezi, nem illik visszautasítani. Az ősi hawaiiaknak is fontos volt a lei: a békülni vágyó törzsfőnökök együtt szőtték meg a békülés maile leveléből készült leijét. Amikor a lei elkészült, hivatalosan is létrejött a béke. Az ősi Hawaiin ez jelképezte a jólétet, a rangot és a királyi vért. A legértékesebb a lei niho palaoa volt, amit a vezetők viseltek, és cetfogból, valamint emberi hajból készült.
A virágok nagy jelentőséggel bírnak a szigeteken, a lakomák asztalait is mindig pompás virágok díszítették, díszítik a mai napig. A menyasszonyok például pikake leit, vagyis jázminfüzért viseltek a nyakukban és talán ma is ez a nyakék ugrik be mindenkinek elsőként, ha a hawaii divatra gondolunk. Mint fentebb mondtuk, a lei nem csak virágból készülhet. A lei hulut például színes, piros, sárga, zöld vagy fekete madártollból fűzték. A mamo madár aranyszínű tollazatának köszönhetően olyan közkedvelt volt, hogy a lei készítése miatt kiirtották. Kutyafogakból is készítettek füzért, ez volt a lei niho ilio, de szerencsére ez már mind a múlté. A diplomaosztókon a frissen végzettek nyakában akár fél tucat lei is lehet, melyek közül némelyik például pénzből készül. És ha azt gondolnánk, hogy a lei nem ehető, tévedünk: népszerű a csokoládéfüzér, és régen gyakran készítettek leiket magvakból és növényekből, például kukui dióból is. George Bernard Shaw író paradicsomból, répából, retekből, hagymából és fehérrépából készült leit kapott. Vajon a Pygmalionnal érdemelte ki? A leit kidobni nem illik, de arról nem szól a fáma, hogy mi történik akkor, ha valaki megeszi.
Aki négyrészes sorozatunkat végigolvassa, láthatja, hogy Hawaii valóban varázslatos hely, ahová legalább egyszer az életben érdemes ellátogatni. Ha valaki a sorozatunk hatására utazott oda, meséljen, amikor visszatér!
Fotó:
facebook