2023.04.01. | Vargha Márk
Sorozatunk első részében két emírségekbeli metropoliszt látogattunk meg Vargha Márkkal, a második részben pedig maradtunk Európában, és élveztük a havat – már ahol még volt…
Hollandia kisvárosai
Ó-Zéland kapcsán már dicsértük a nyugalmat és a kényelmet, amit Hollandia nyújtani képes. Szokatlannak tűnhet egy januári hétvégét eltölteni itt, elvégre miért szöknénk a szürke magyar télből a szürke holland télbe? Nos, egyrészt némi szerencsével kifoghatunk szép napsütéses időt is – velünk ez történt –, másrészt ha valóban balszerencsések vagyunk az idővel, az utazás akkor is lehet feledhetetlen élmény, és ehhez még nagyvárosban sem kell tartózkodnunk.
Holland jellegzetesség ugyanis, hogy neves és nagy látogatottságú kulturális intézmények nem csupán a fővárosban vagy a nagyobb városokban vannak, hanem akár egészen kicsikben is. Erre kitűnő példa mondjuk az Amszterdam–Utrecht–Amersfoort háromszög északi oldalán, Hilversumtől kőhajításnyira fekvő Laren.
A 11 ezer lakosú település hozza a szokásos bájos takarosságot, ám némileg meglepő módon keskeny főutcáján vasárnap (főként nyugdíjas) turisták tömege hömpölyög vagy sütkérezik a kávézók és bárok teraszain. Ők feltehetőleg mindannyian a Singer miatt vannak itt. Ez leginkább egy hatalmas modern művelődési háznak írható le, a különbség csak annyi az itthoniakhoz képest, hogy országosan jegyzett. Az emeleten színházterem, a földszinten hatalmas kiállítótér, no meg a gyűjtemény részét képező festményekkel ékesített gyönyörű kávézó.
A kis állandó gyűjtemény holland művészekre fókuszál, világhírűekre és környékbeliekre egyaránt. A színvonal elképesztően magas, ki-ki megtalálhatja egy-egy – vagy akár több – kedvencét köztük. Az ideiglenes kiállítások pedig valóban képesek tömegeket vonzani. Ottjártunkkor egy itthon kevésbé ismert modernista festőnek, a Vadak (Fauves) egyik vezéralakjának, Kees van Dongennek (1877–1968) volt látható a tárlata. Gazdag életmű ez, professzionális feldolgozásban. Ezt váltja majd május 16-ától szeptember 3-áig A színek szeretete című kiállítás, amely 40 belga és holland festő színpompás, nagyon ritkán látható – főként magántulajdonban álló – munkáit tárja majd az érdeklődők elé.
De Hollandiában nem csak a kultúrára éhesek laknak jól. A kisvárosok kisvendéglőiben gasztronómiai élmények is várnak ránk – az itthoni áraknál nem magasabban. Az itthon évente kétszer megrendezett étteremhéthez ott gyakrabban lehet szerencsénk. Január végén épp nem volt ilyen kedvezményes lehetőség, de ár-érték arányban így is csodálatos estét tölthettünk az Utrecht szomszédságában fekvő Zeist egyik kastélyában, a Kerckeboschban. Harmincszobás szálloda bárral, terasszal, kerttel no meg étteremmel, elképesztően kedves kiszolgálással.
Osztrigával és cavával kezdtünk, aztán az à la carte helyett a fixáras menü fogásait válogattuk össze magunknak. Első főételünk („Keleti főnök”): marinált farkassügér, Buddha keze citrom, tengeri sün, XO szósz, kókusz.
Második főételünk („Föld és tenger”): északi-tengeri tarisznyarák, gyöngytyúk, bakszakáll, bergamott, póréhagyma. Harmadik főételünk („Puha párna”): marhapofa, ökörfarok-ravioli, törökmogyoró, csontvelő, zsálya, endívia.
Desszertünk („Az Erő legyen veled”): csokoládé, vérnarancs, Coca-Cola. A vacsora: ízek, színek, boldogság.
Szlovákia, Magas-Tátra
A tél akkor tél, ha egy napsütéses február eleji nap legmelegebb órájában is kesztyűre van szükség, és attól szép, ha csillog a fény a vastag havon. Ezért az élményért egyre gyakrabban kell átlépnünk az országhatárt.
Öröm az ürömben, hogy ha ezt északkeleten tesszük, csakhamar a Magas-Tátrában találjuk magunkat. Mi is így tettünk február elején, amikor Tátrafüreden táboroztunk egy olyan szállodában, melyet 2019-ben Szlovákia legjobbjának választottak.
Fekvése miatt ez a városka alkalmas arra, hogy csillagtúrák kiindulópontja legyen. Öt, egyenként rövid programot szervezhetünk innen.
1. Lazíthatunk Poprád wellnessfürdőjében.
2. Végigsétálhatunk a fenyők felett 24 méterrel vezető Bachleda-völgyi lombkorona-tanösvényen.
3. Barangolhatunk a környékbeli történelmi városok – Késmárk, Lőcse és Szepesváralja – macskaköves utcáin és terein.
4. Megcsodálhatjuk a tarajkai jégszobrokat.
5. Whiskyt kóstolhatunk Gnézdán.
Lássuk a két utóbbit!
Tátrafüredtől fogaskerekű visz fel a Tarajka-dombra. Itt nincsenek sípályák (azok a szomszédos Tátralomnicon vannak), viszont lehet szánkózni, és számtalan festői túraösvény is innen indul. A lanovkaállomásról kilépve rögtön balra megpillanthatjuk azt a két nagy sátrat, melyek jégszobrászati remekeket rejtenek. Az egyikben számos országból idesereglett szobrászok munkái, a másikban pedig jégtemplom vár.
Ezen a télen immár tizedszer faragtak ki a folyamatosan hűtött sátor alatt valamilyen szakrális építményt: az első években csak egy építészeti stílus volt a téma, aztán következtek a konkrét épületek: 2017-18 Sagrada Familia (Barcelona), 2018-19 Szent Péter (Róma), 2019-20 Notre Dame (Párizs), 2020-21 Vérző Megváltó (Szentpétervár), 2021-22 Szent Jakab (Santiago de Compóstela), végül pedig 2022-23 Szent Sír (Jeruzsálem). 225 tonna jég, 1880 jégtömb, 22 jégszobrász. Legmagasabb pontja 10 és fél méter, különleges, lenyűgöző és nem mellesleg ingyenesen látogatható.
Gnézda (szlovákul Hniezdne) lakosságának többsége a Szepesség több városához hasonlóan a második világháború végéig német volt, a kitelepítések után szlovákosodott el teljesen. Bár a Magyar Királyság legkisebb szabad királyi városának rangját viselte, ma mégis a Nestville nevű whiskygyár az egyetlen nevezetesség, amely miatt áramlanak ide a turisták. Szlovák whisky? Igen! Ráadásul finom is, a nem túl hosszú gyárlátogatás után ugyanis felvágott-tálakkal megrakott, vastag lapú nagy faasztalokat körülülve kóstolhattunk meg a termékek közül ötöt. Valódi felfedezés ez a magunkfajta borkedvelők számára is, ráadásul Skóciáig vagy Írországig sem kell repülni érte. Persze tudjuk, ez a mi kis közép-európai whiskynk nem mérhető a nagyokéhoz, mégis jólesik érezni a különféle finom illatokat az orrunkban, a jó ízekről nem is beszélve.
Az egyik whiskyből le is tölthetünk magunknak egy palacknyit, a címkén saját aláírásunkkal, a tetején zárjeggyel. A teljes választékot azonban a mintaboltban érhetjük el, itt a töltött csokoládéktól a pohárkészleteken át a sörig (egy American Pale Ale-ről van szó) minden megtalálható, amit ajándékba hazahozhatunk.
A fent leírt kiruccanások tökéletes gyógyszerei a téli búskomorságnak. Adagolásukat a felnőtt korosztályoknak párban vagy kisebb-nagyobb csapatban a következő télre is fokozottan ajánljuk!
A sorozat előző része itt olvasható: Szökés a télből 1.
Ó-Zélandról szóló cikkünket itt találja: Ahol a madár se... 2. rész
Egyéb szlovákiai úticélok: Ahol a madár se... 1. rész
Fotó:
Vargha Márk