Vissza
Puskás Panni Szicíliában járt, és nemcsak evett, ivott is…
2022.01.20. | Puskás Panni
Puskás Panni író, a Revizor kritikai portál újságírója 2021 nyarán bejárta Szicíliát, megkóstolta a helyi ételeket, rengeteg édességet evett, az estéket pedig a bárok teraszain töltötte. Íme beszámolójának 3., befejező része…
Találtam Szicíliában egy-két igen hangulatos bárt, és most úgy döntöttem, közkinccsé teszem az információkat. Ennek az a feltétele, hogy legközelebb, ha arra járok, és minden asztal foglalt lesz, de ti ültök az egyiknél, akkor szépen átadjátok a helyeteket.
Tinkitè Ortigia, Szirakúza
Ilyen például Szirakúza legkedvesebb bárja, a Tinkitè Ortigia. Egy pohár bármi itt sem olcsóbb semmivel, mint máshol – hat euró egy pohár bor, egy tisztességes berúgásra Szicíliában az isten pénzét is ki kell fizetni –, de a bár egy csodás kis téren van, távol a turistaösvényektől, a hangulat szuper, a pultosok kedvesek, vidámak, és kiválóan beszélnek angolul, ami errefelé nem evidens.
Al Gradino 284, Ragusa
Két olyan bárt találtam még Szicíliában, ami különleges volt. Az egyik Ragusában, egy lépcső tetején található. Ragusa két részből áll, ami – gondolom, nagyon meg vagytok lepve – egy földrengés miatt alakult így. A katasztrófa után az itt élők fele úgy döntött, hogy új várost alapít, ez lett Ragusa, a másik fele pedig a régi várost építette újra, ez lett Ragusa Ibla. A két városrészt egy hosszú lépcsősor köti össze, melynek tetején a Santa Maria delle Scale nevű templom foglal helyet, ahonnan csodás kilátás nyílik Ragusa Iblára. És itt található az Al Gradino 284 nevű bár is, amely értelemszerűen a lépcső 284. fokán áll, és ami egy pici kioszknak tűnik nap közben. De ha az ember este jár arra, akkor párnákra ülhet a lépcsőkön, kis borosládákat használhat asztalnak, aperitivót falatozhat az Aperol spritz mellé, és nézheti a lenyűgöző kilátást, Ragusa Ibla fényeit.
Bar Sabadì, Modica
Ha Modicában jártok, mindenképp látogassatok el leghangulatosabb bárjába, a Sabadìba, ami közvetlenül a Duomo di San Giorgio alatt helyezkedik el. A hegyoldalból pazar a kilátás, a hosszúkás teraszokon olajfák adják az árnyékot. Rengetegféle csokoládés italt árulnak, amiket a délutáni negyven fokban sajnos képtelenek voltunk megkóstolni, viszont ettünk egy egyszerű, de finom melegszendvicset és ittunk egy kitűnő kávét. És ami még igazán szimpatikus volt ezen a helyen, hogy végig blueszene szólt. Fontos adalék ehhez, hogy Szicíliában szinte mindenhol borzalmas popzene bömböl, vagy nagyon jellegtelen elektronikus, ezért üdítők az olyan kis szigetek, mint a Bar Sabadì.
A cannolo
.jpg)
A bárokon kívül további örömhormonokat szabadítanak fel az emberben a szicíliai fagyizók és cukrászdák. A cassatáról már írtam egy korábbi részben, de nem ejtettem még szót a cannolóról, amely a sziget méltán leghíresebb süteménye. Ám míg felénk inkább a ricottás változata ismert, addig ott kérhetjük csokoládékrémmel és pisztáciakrémmel, helyenként fagylalttal is. Szerény véleményem szerint pisztáciakrémmel kell kérni. És úgy általában, amit lehet, pisztáciával kell kérni, legyen szó édes vagy sós ételekről.
A pisztáciafagyi már korábban is nagy kedvencem volt, de itt különösen megkedveltem, pláne briósba töltve. De ne ilyen szikkadt, hiperes brióst képzeljünk el, hanem puhát, jó minőségű kelt tésztából, enyhén citromos-vaníliás ízvilággal. Na, ebbe tesznek a hedonista szicíliaiak minimum három gombóc fagyit. Nekem pedig kétnaponta ez volt az ebédem, mert felnőtt vagyok, és azt csinálok, amit akarok.
Voglia Matta, Szirakúza
A legjobb szirakúzai fagyizót különben a szállásadónknak, Sebastianónak hála ismertük meg. A Voglia Matta a Corso Umbertón található, a belvároson kívül, egy fagylalt-, öntet-, granita- és süteménymennyország, ahol a fagyit és a süteményeket rendkívül sokféle módon variálják a cukrászok. Ezért jó, ha vannak helyiek, akik útba igazítják az embert: a Voglia Matta kívülről egy teljesen érdektelen kis presszónak tűnik, be kell menni ahhoz, hogy észrevegyük, milyen nagyszerű hely.
A magyar ételek is finomak, de bevallom őszintén, kicsit unottan nézegetem mostanában a húslevest meg a rántott húst. Ez persze nem csak az ízeken múlik, hanem azon, hogy mennyire fontos számunkra az étkezés. Az olaszok tök jól tudnak enni: hosszan, lassan vacsoráznak és rengeteget dumálnak közben, hangosak az éttermek teraszai. Ettől az ember – még ha kelet-európai is – megtelik örömmel és élettel, és sokkal szívesebben eszi meg az elé lerakott, különben nagyon egyszerű, de jó alapanyagokból készített ételeket.
A sorozat előző részei:
Puskás Panni Szicíliában járt, és evett – 1. rész
Puskás Panni Szcíliában járt, és még többet evett – 2. rész
Puskás Panni 1987-ben született Győrben. Jelenleg Budapesten él, a Revizor kritikai portál szerkesztője és újságírója. Első novelláskötete, A rezervátum visszafoglalása 2021-ben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában.
