Fagypara
Mindenki megnyugtatására: most visszafogottabb leszek terjedelemben. A reggeli kávé mellé pont elég lesz az elmúlt két hetem, lássuk!
Tervezgetésekben
Igazából lassan indul el ez a tavasz, úgyhogy sok időnk telik tervezéssel a szőlőben, a pincében és az irodában. A március vége segítette ezt a folyamatot, mert sokszor beszorultunk az eső miatt. Szokásos időjárási problémák: uuu, most kellene az eső; uuu, most mégse. Tipikus, nekünk semmi se jó. Viszont nagy nyugalommal tölt el, hogy minden olyan szépen halad, egyelőre időben vagyunk mindennel. Ami egyébként ritka, úgyhogy különösen nagy az öröm.
Skót csavar
Március végén egy apró skót túrára eredtem. Már megszokhattátok tőlem, hogy erre törekszem, és most újra sikerült a kikapcsolódást a munkával összevonni. Az első napokban északon lazultam, egy barátnőm lánybúcsúján. Szuper volt, tök jól fel is töltődtem a skót vidéken. Aztán Edinburgh-ba utaztunk, és a fővárosban próbáltam promózni a Zsirai Pincészetet. Remélem, nemsokára a skótok is találkozhatnak majd a borainkkal.
Bolond április
A régi megfigyelések sokszor ma is érvényesek, például hogy április bolondos. A hónap elején még skót földön mászkáltam, de ott is olyan jó idő volt, hogy a helyiek már nyárnak emlegették. Ez itthon is tartott egy kicsit, aztán szó szerint egyik pillanatról a másikra megváltozott minden. Szombaton ebéd után volt egy dűlőtúrám, ahová egy szál pulcsiban indultunk el. A második órára olyan hideg lett, hogy szó szerint lemenekültünk a Szent Tamás-tetőről a meleg kóstolóterembe. Úgyhogy most izgulunk a gyümölcsfákért, de, hála az égnek, a szőlő még nem ennyire aktív, ott nem lesz para ez a fagy. Azért nagyon remélem, hogy máshol se.
Mindjárt itt a húsvét!
Lehet, hogy visszafogottnak tűnök, de bármennyire is különös, most nem történt semmi extra. Lassan belelendül az év, itt a húsvét a nyakunkon, aztán meg rendezvény rendezvény hátán. Szóval tartogatok még sztorikat, addig is viszlát!
