2023.07.28. | Szabó Edit
Nincs nyár kovászos uborka nélkül! Az elkészítése pofonegyszerű, az eredmény káprázatos. Íme egy megbízható recept…
A kovászos uborka a legjobb nyári savanyúság. Nem kell nagy hűhót csapni körülötte, nincs szükség patikamérlegre a hozzávalók gondos adagolásához, de az arányok azért fontosak. A mi receptünk jól bevált, a nyári hónapokban szinte mindig van egy adag a hűtőben, és az ablakban érlelődik az utánpótlás. Sült vagy rántott húsok mellé ideális, de a forró délutánokon csak úgy magában is jólesik elrágcsálni egyet-egyet.
Nem kígyóuborkából készül, azt hagyjuk meg az uborkasalátához vagy az uborkaleveshez. Fürtös uborkát vegyünk, abból is a kisebbeket válogassuk. Fontos, hogy friss legyen, lehetőleg aznapi szedés; ha megtapintva puhának érezzük, inkább mondjunk le róla vagy keressünk egy másik beszerzési forrást.
Kaporból viszont nem kell a harsányzöld, zsenge, megteszi a kissé sárguló, vastagabb szárú is. A piacon általában az uborkák mellé kínálják, szépen összekötözve. De persze a friss is jó, a miénk most azzal készült.
Hozzávalók:
- 1-2 kg kovászolni való uborka (a mennyiség attól függ, hogy mekkora üvegben szeretnénk elkészíteni)
- 2-4 gerezd fokhagyma (el is hagyható, van, aki anélkül készíti)
- sós víz, amelyet literenként 2 púpos evőkanál sóval készítünk
- 1 csokor kapor
- 1 szelet kenyér (az se baj, ha száraz)
Elkészítése:
1. Az uborkákat alaposan megmossuk, a szőröket kefével ledörzsöljük róluk, majd mindegyiknek levágjuk a végét, és hosszában bemetsszük. Nem vágjuk ketté, fontos, hogy egy félcentis részen egyben maradjon. Ha nagyobb, dundibb az uborka, akkor megfordítjuk, és a másik végétől is indítunk egy metszést. Így az uborkánk egyben marad, mégis eljut az érlelőlé a belsejéhez.
2. A kaprot megmossuk, a fokhagymát megtisztítjuk, majd elővesszük a kívánt méretű üveget, és azt is alaposan kitisztítjuk.
3. Az üveget színültig töltjük vízzel, így mérjük ki, hogy mennyi vízre lesz szükségünk, majd áttöltjük egy másik edénybe, és belekeverjük a sót. Fontos, hogy a lé jó sós legyen, megkóstolva már-már kellemetlenül sós, mert a só a lelke, így nem fog megpuhulni az uborkánk. (Vannak, akik forralt és visszahűtött vizet használnak, én szűrt csapvízzel dolgozom.)
4. Az üveg aljára tesszük a kapor felét meg egy-két gerezd fokhagymát, és arra állítjuk rá szépen az uborkákat függőlegesen, jó szorosan egymás mellé. Ha elég nagy az üvegünk, jöhet még egy kis kapor, aztán a következő réteg uborka, egészen addig, míg az uborka el nem fogy. A maradék fokhagymagerezdeket (nem kell belőle sok) becsúsztathatjuk a kimaradó helyekre. A tetejére kerül a maradék kapor, majd jöhet a szelet kenyér, és végül ráöntjük a vizet. Töltsük színültig, óvatosan, lassan, hogy ne folyjon ki, de a kenyeret teljesen eláztassa. Mivel az üres üveget használtuk mércének, valamennyi víz maradni fog, ami azért fontos, mert így pótolni tudjuk az érés közben elpárolgó mennyiséget.
5. Az üveget nem kell bezárni, csak lazán fedjük le, és tegyük az uborkát meleg helyre. Nem kell neki közvetlen napfény (de persze nem is árt), a meleg a fontos.
6. Az érési folyamat a hőfoktól és az uborka mennyiségétől függően 3-4 nap. Közben folyamatosan pótoljuk az elpárolgó levet, hogy a legfelül lévő uborkák ne maradjanak szárazon, mert megpenészedhetnek. A lé zavarosodni kezd, az uborkák pedig elveszítik élénkzöld színüket és sárgás árnyalatot kapnak.
7. Ha elkészült, eltávolítjuk a tetejéről a kenyeret, és az uborkákat egy tiszta, zárható tárolódobozba vagy egy másik üvegbe tesszük át. Rászűrjük a levet, és lezárva betesszük a hűtőbe.
Hidegen, sültek mellé kínáljuk. Aki szereti, tálaláskor adhat hozzá még egy kis friss kaprot.
Megjegyzés: a fokhagyma el is maradhat, érdemes kipróbálni mindkét változatot, hogy kiderüljön, melyiket szeretjük jobban. Aki úgy érzi kereknek a világot, néhány szem fekete borsot is szórhat az üveg aljára.
Borsmenta-tipp: a kovászos uborka kenyér helyett burgonyával is készülhet, sokan erre esküsznek. Ha ki szeretnénk próbálni ezt a változatot, az üveg alján elhelyezett kapor tetejére terítsünk néhány karika megtisztított burgonyát, és a folyamat végén a kenyér helyett is burgonyaszeletekkel zárjuk le az üveget.