2021.05.05. | Szabó Edit
A barna sör és a sertéshús cseppet sem véletlen találkozása a sütőben. Az étel tökéletes lesz, és a maradék sör jól fog esni mellé…
Aki gyakran sürög a konyhában, jól tudja: főzni csak jó borral szabad. Nos, ugyanez igaz a sörre is, de azért mi most egy kicsit elvetettük a sulykot. A Monyo Hungarian Terroir Eger Kékfrankos Russian Imperial Stout sörét nem kell elfőzni. Mi is csak azért gyaláztuk meg ezt a szentséges oltárt, mert volt itthon két üveggel, így az étel mellé is jutott. Senkinek nem kell utánunk csinálnia, ehhez a recepthez tökéletesen megfelel egy átlagos, jó minőségű barna sör, de kíváncsiak voltunk. A végén meg elégedettek. De nézzük csak sorjában.
A kísérletezéseiről amúgy is híres Monyo Sörfőzde útjára indította Hungarian Terroir szériáját, amelynek minden egyes darabját különböző magyar borvidékekről származó borokkal készítik. Mi ebből kettőt kóstoltunk az utóbbi hónapokban. A Lelovits Tamás villányi termelővel együttműködésben megszületett „Spontan Merlot” minket kevésbé győzött meg, bár ennek lehet, hogy nincs más oka, mint hogy Lelovits Tamás merlot-ját igen kedveljük borként. A másikra viszont rá tudnánk szokni.
Az Eger Kékfrankos Russian Imperial Stout az egri Böjt Borászattal közös munka eredménye. A fiatal borász, Böjt Gergő kétsornyi kékfrankos szőlőt különített el erre a célra, és maga is részt vett a sör megalkotásában. A sörről ITT írunk bővebben. Tényleg vetekszik egy jó borral, sok gondolat van benne, sok íz, sok történet. És mi mégis főztünk vele. És nem bánjuk.
Mert fogja az ember a sertéscombot, előkészíti megfelelően, nézi a húst, aztán ügyesen kiszisszenti a söröspalackból a dugót (ez a stout úgy van lezárva, mint egy pezsgő), és megjelennek a pohárban az első éjsötét cseppek, felszáll az első sűrű illatfelhő, akkor lehet tudni, hogy ez a főzés most más lesz.
Mondhatnánk, hogy innentől már nem is fontos, hogy mi lesz a végeredmény, a hangulat a lényeg, amibe belekerültünk, az alkotás izgalma és a jóleső várakozás, amely közben még kóstolunk a sörből egy-egy kortyot.
De azért mégis elmondjuk, milyen lett ez a sertéssült, és hogyan kell megcsinálni. Íme a recept.
Hozzávalók:
- 80 dkg sertéscomb vagy -tarja
- 1 közepes vöröshagyma, finomra vágva
- 6 gerezd fokhagyma, préselve vagy finomra vágva
- ½ citrom leve
- 2-3 dl barna sör
- só, bors, oregánó, kakukkfű, ízlés szerint
- 1 evőkanál sertészsír
Elkészítése:
1. A húst ujjnyi szeletekre vágjuk, sózzuk, borsozzuk.
2. A citrom levéből, a finomra vágott fokhagymából és vöröshagymából, valamint a fűszerekből pácot készítünk. Ha összekevertük, hozzáöntünk 1,5 dl barna sört, és ebben a lében hagyjuk állni a hússzeleteket néhány órán át.
3. A tepsit kikenjük a zsírral, belefektetjük a hússzeleteket egymás mellé, és rákanalazzuk a pácot is. Fóliával lefedve, 170 fokos sütőben sütjük egy órán át. (Közben egyszer ránézünk, hogy van-e elegendő folyadék alatta. Ha nincs, kevés langyos vízzel vagy húslevessel pótoljuk.) Akkor megfordítjuk a húsokat, hozzáadjuk a maradék sört (vigyázzunk, legyen a folyadék szobahőmérsékletű, nehogy elcsattanjon a sütőedény), és folytatjuk a sütést további 30 percen keresztül, vagy amíg a hús megpuhul. Ennél a fázisnál is legyünk résen, nézzünk rá a sültre, és ha elsült a leve, adjunk még hozzá sört. A végén levesszük róla a fedőt, és adunk neki még 10 percet 180 fokon, hogy a hús mindkét oldala szépen megpiruljon.
Rizzsel, sült krumplival, salátával tálaljuk, és a maradék sört töltjük hozzá pohárba.