Vissza
„Chouchou bolondság, Chouchou mennyország”
2017.03.27. | Raab Zsuzsanna
A chouchou (ejtsd: „susu”) magyar fordítása „kis kedvesem” – francia becéző szó, amit kiejtve máris valami bájos, valami sikkes és valami nagyon francia jut eszünkbe. Például egy desszertező. De nem ám Párizsban vagy Lyonban, hanem Budapesten, a 13. kerületben…
Akik közelről ismerik, azt mondják, hogy Szász Kinga szó szerint kivirult, amióta 2017 januárjában megnyitotta első cukrászüzletét, a Chouchou-t. A csokoládéval már régóta foglalkozó cukrászlánnyal a szakma iránti szenvedélyről, a buktatókról és a kitartásról beszélgettünk.
A Chouchou-ba jó megérkezni. Egyszerű, praktikus, ugyanakkor játékos a berendezés. Kinga azt mondja, nem szereti, hogy olyan szürke a környék: csak az épületek mindenütt, sehol egy fa vagy bokor. Ahogy belépünk az üzletbe, rögtön szemet szúr a pulton pompázó jókora virágcsokor – ha az utcán nincs is növény, a Chouchou-ba már szerencsére végérvényesen megérkezett a tavasz!
Az üzlet meglepően pici – talán el sem hinnénk, hogy mennyi tevékenység megfér egymás mellett: a földszinten készülnek a csokoládébonbonok, az emeleten találjuk a cukrászműhelyt. Kinga meredek lépcsőkön vezet fel minket a galériára, ahol habverők és egyéb konyhai eszközök között süteményillatban ülünk le beszélgetni – puha párnákra az ablak mellé, ahonnan rálátni a Hegedűs Gyula utcára.
Kinga sorsa 2009 óta összefonódik a csokoládé világával: csíkos, csepp alakú, jellegzetes ízű bonbonjai évek óta nagy sikert aratnak az ínyencek körében. A mosolygós lány eredeti végzettsége szerint közgazdász, aki a csokoládéval eleinte csak kikapcsolódásként foglalkozott, aztán a hobbi egyre nagyobb teret kapott a mindennapjaiban. Elvégezte a cukrásziskolát, sztázsolt Németországban és a budapesti Zazziban, de ami a leglényegesebb: egyre kevésbé tudta elhessegetni magától a gondolatot, hogy érdemes lenne a cukrászattal életvitelszerűen foglalkoznia.
.JPG)
„2015 áprilisában hagytam ott a munkahelyemet. Nehéz döntés volt – feladni a kiszámítható tanácsadói karrieremet a teljesen bizonytalan jövőért. De megléptem, és érdekes módon még abban a hónapban, szinte azonnal megtaláltam a Chouchou üzlethelyiségét. Az üzlet kialakítása persze jócskán próbára tett, ezer akadállyal és problémával szembesültem: szűkös volt az anyagi keretünk – a tervezés, a szakmai követelmények megteremtése, az engedélyeztetés, és hogy végül minden a helyén legyen, szóval mindez együtt sok erőmet felemésztette. Kemény időszak volt, de nem bánom: itt minden falrepedést, minden szegletet ismerek, és pontosan tudom, miért olyan, amilyen” – meséli Kinga.
Kinga „a kevesebb több” elvét vallja, és ez ugyanannyira meglátszik a Chouchou elegáns, kissé minimalista berendezésén, mint a pultban található desszerteken.
„Nem szeretem a túlságosan édes ízt. Bármit készítek, általában mindig lejjebb veszem a hozzáadott cukor mennyiségét. A francia desszertek azért állnak hozzám közel, mert mindig az és annyi van bennük, ami éppen szükséges – se több, se kevesebb. A desszert megalkotása igazi kreatív munka! Főként klasszikus francia receptekkel dolgozunk, amiket olykor saját ízlésünkre formálunk. A készítésben segítségemre van Nathalie, a bátyám párja, aki Franciaországból érkezett, imád sütni, és örömmel vesz részt a Chouchou-ban. Szívvel-lélekkel dolgozik, és most készül letenni a francia cukrászvizsgát!”
A Chouchou apró hely, így a desszertválaszték sem óriási, de azért bőven találunk kedvünkre valót. Kis tanakodás után a Cote d’Azur ikonikus süteményét, a Tarte Tropézienne-t kóstoljuk: brióstészta és vaníliás-narancsvirágvizes krém nem túlságosan édes, de kellően narancsos találkozása. Igazán francia: könnyű és ízletes!
Bár elsőre csillogónak tűnhet a gyönyörű francia sütemények és bonbonok világa, a végeredmény mögött bizony kemény munka rejlik. A cukrászélet fárasztó, de a Chouchou tulajdonosa nem bánta meg a döntését:
„A napjaim elég hosszúak, mondhatni egyáltalán nem unatkozom… Hetente háromszor az Espresso Embassyba szállítunk süteményeket, azokat is én viszem ki. Utána bejövök a Chouchou-ba, nekiállunk sütni, feltöltjük a pultot, közben a fél fülemen ott a telefon, ügyeket intézek, kiszolgáljuk a vendégeket. Este 7-kor bezárunk, majd elvégzem az aznapra tervezett feladatokat. Még kicsi a csapat, bár igyekszünk bővülni. Nathalie és Ildi a kezdetektől segít nekem, és most csatlakozott Emese is, aki Oslóban szerzett cukrászgyakorlatot. A pultban Gergő dolgozik. Mindent összevetve: nehéz és küzdelmes a cukrász szakma, de itt azt érzem, hogy amit teszek, annak értelme van. Kinyílt a világ. Annyi segítőkész emberrel ismerkedtem meg az elmúlt hónapokban! Nélkülük a Chouchou nem lenne chouchou.”
Ha korábban valami nem úgy sikerült, annak utólag visszagondolva mindig megvolt az oka. Kinga azt mondja, sokat tanult a közbeszerzési tanácsadói múltjából. Mivel 13 éven át projekteket vitt, emberekkel tárgyalt, problémákat kezelt, ezért uralni tudja a párhuzamosan zajló folyamatokat.
„A felmerülő problémákat inkább megoldandó helyzetekként kezelem. A Chouchou persze mélyvíz, hiszen a saját üzletem is, ami egyben hatalmas szabadság, és még annál is nagyobb felelősség. A korábbi munkámból leginkább a visszajelzés hiányzott. Itt édességet adok az embereknek, ami nagyon személyes dolog. Imádok kóstoltatni! Ha nálam valaki bonbont vagy süteményt vesz, nagyon várom a hatást, a pillanatot, az első mosolyt, amikor az illető megérzi az ízeket! Engem ez doppingol.”
.jpg)
Kinga szeme fáradtan csillog, de a szavaiból árad a lelkesedés. Mást nem is mondhatunk: drukkolunk a Chouchou-nak!
Fotó:
Raab Zsuzsanna
facebook
