Vissza
Etyeki bor nyerte a Borsmenta rozétesztjét
2019.07.02. | Szabó Edit
A nyár slágere még mindig a rozé, ezért a Borsmenta tesztjén is megnéztük, milyen borok szerepelnek az idei kínálatban. Az első helyen etyeki, a másodikon mátrai, a harmadikon kunsági bor végzett. Lássuk a részletes értékelést…
Minden évben temetjük, aztán végül kiderül, hogy megint több fogyott belőle, mint tavaly. Bevalljuk vagy sem, szeretjük a rozét, és főként azért, mert így nem kell eldönteni, hogy vöröset igyunk, vagy fehéret. Az üde korty jólesik bármikor, de legjobb mégis meleg nyárban, nagy pohárból, jól lehűtve, hogy ujjunkkal szívecskét rajzolhassunk a pohár párás falára. Furcsamód úgy tűnik, a nők gyakrabban választják. Talán mert ez áll jól a szemükhöz. Nem statisztika ez, inkább tapasztalat. Egy biztos, és ezt már számadatok is bizonyítják: az utóbbi években egyre erőteljesebben hódít a rozé.
A boros történelem komoly tudósai szerint a rózsaszín bor őshazája Franciaország, ezen belül is Provence, ahol már a 17. században ki lehetett próbálni, hogyan passzol színben a legdivatosabb női viseletekhez. Innen indult el aztán világhódító útjára, de hozzánk valahogy csak nem akart megérkezni. Néhányan ugyan tudni vélik, hogy a 70-es években volt már rozé errefelé, de talán mégis jobb lenne arra nem emlékezni.
Aztán fordult egyet a világ, és úgy esett, hogy a rozéborok legnagyobb nemzetközi seregszemléjén, a Le Mondial du Rosén 2009-ben taroltunk egy kicsit. 21 ország 700 bora vett részt a versenyben, és a kiosztott 45 aranyéremből négy került magyar termelőhöz. Hármat a szekszárdi Dúzsi Tamás, egyet pedig a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészet hozott haza.
A siker azóta is töretlen, a komoly borászok vállukat megvonva, csendes megadással fogadják el, hogy az idén újra néhány hektóval többet követel belőle a piac, a közönség pedig boldog derűvel fedez fel újabb és újabb tételeket a szupermarketek, borkereskedések polcain.
Honnan jön a szín?
De mi vajon a rozé titka? Mitől lesz ilyen észvesztően rózsaszín? Nem, nem attól, hogy a borász a titkos laboratóriumában összeönti a vöröset a fehérrel. Ez a megoldás, ha mégoly vonzó is, Magyarországon szigorúan tilos. Nálunk a rózsaszín ötven árnyalatából maga a szőlő választja ki, hogy milyen szeretne lenni. A színanyag ugyanis a szőlőbogyó héjában bújik meg, és azt áztatással lehet onnan előcsalogatni.
A borász a rozé készítésekor kétféle eljárás közül választhat. Az egyik az, hogy leszedi a szőlőt a teljes érés előtt, aztán áztatja a héján egy darabig, majd a must acéltartályba kerül, ahol irányított erjesztéssel néhány héten belül megszületik a bor. A másik az, hogy érett bogyót szüretel, és csak néhány órát áztatja héjon a gyümölcsöt, hogy minél kevesebb színanyag oldódjon bele a mustba. Innentől az eljárás már ugyanaz, mint az előzőnél, a rozét ugyanis nagyon ritkán teszik hordóba. Megesik, de nem jellemző. Magyarországon kevésbé kedvelt a sűrűbb, gazdagabb provence-i változat.
Annál jobb, minél idősebb?
Határozottan nem! A rozé frissen jó, válasszuk mindig a legfiatalabbat, örüljünk a lendületes, energikus kortynak, a vibráló savaknak, és semmiképpen se tartogassuk. Iszogathatjuk tisztán, de fröccsnek is tökéletes, a rozé nem haragszik a szódáért, sőt.
Miből készül?
Mifelénk leggyakrabban kékfrankosból, de a kék szőlők többsége ízletes rozét ad. Szeretjük a merlot-ból, a cabernet franc-ból, a cabernet sauvignonból készült rozét és ezek házasításait, de annak is örülünk, ha a kadarka, a pinot noir vagy a syrah rózsaszín változata kerül a poharunkba.
Hogyan kínáljuk?
Fehérboros pohárban, 8-10 fokra hűtve a legjobb. Nyáron lehet hidegebb, amikor felszolgáljuk, mert néhány perc alatt felmelegszik, és akkor már nem olyan hűsítő a korty.
Mi a rozé ismérve?
Az, hogy az ember az első pohár elfogyasztása után nem tud szabadulni a gondolattól, hogy inni kellene egy másodikat. Az idézett mondat magától Dúzsi Tamástól, a rozékirálynak is nevezett szekszárdi termelőtől származik, és mélyen egyetértünk. Ez az üde, könnyű, gyümölcsös bor a hétköznapok fűszere, kár lenne lemondani róla.
A tesztről
A minősító kóstolóra 15 borászat 18 bora érkezett be a Boriroda Borbárba, ebből 5 a Kunsági, 3 a Mátrai, 2 az Etyek–Budai borvidékről, Szekszárd, Villány, Mór, Balatonboglár, Tokaj, Pannonhalma, Eger és Balatonfüred–Csopak 1-1 borral szerepelt a megmérettetésen. A legjobb 5 közé egy etyeki, két mátrai és holtversenyben két kunsági bor került.
(Megjegyzés: az alábbi lista a teszten résztvevő újságírók átlagpontszámai alapján készült, nem minden ponton egyezik a cikkíró véleményével.)
Az ötödik – Bárdos és Fia Pincészet: Rosé (kékfrankos-pinot noir) 2018
.jpg)
A családi vállalkozás 1999 óta működik a Mátrai borvidéken. A nagyrédei pincében apa és fia nagy egyetértésben dolgozik, elhivatottságukat egy sor nemzetközi elismerés is bizonyítja. Ez a boruk legutóbb Cannes-ban, a Le Mondial du Rosé 2019 versenyen nyert ezüstérmet. Édes tónusú illatában a nyár eleji erdők világát idéző vadmálnás, virágporos, lépes mézes karaktert ízben finom, meggymagos kesernye ellenpontozza, így a korty nem édes, hanem kissé fanyar, kifejezetten üdítő. Vannak, akik csak ezért a borért autóznak el időről időre a Mátrába. Megértjük.
A negyedikek – Gál Szőlőbirtok és Pincészet: Rosé (kékfrankos) 2018, Szentpéteri Borpince: Néró Rosé Válogatás 2018
.jpg)
Noha azonos borvidékről származnak, két ennél különbözőbb rozét el sem tudunk képzelni. Egyvalamiben azonban megegyeznek: mindkettő rendkívül kellemes, üdítő, szerethető. A Gál Szőlőbirtok és Pincészet családi vállalkozásként működik Szigetcsépen. A szőlőterületeket a férj, Gál Csaba, a pincemunkákat a feleség, Gálné Dignisz Éva felügyeli, de már Zsuzsa lányuk és Csaba fiuk is bekapcsolódott a munkába. Kékfrankosból készült rozéjuk enyhén édeskés, fűszeres, piros bogyós gyümölcsös aromatikával hódít, és az erjedéskor keletkezett szén-dioxid megőrzésével tették a szokásosnál még frissebbé.
.jpg)
Akárcsak Bárdoséknál, a Kiskőrösön működő Szentpéteri Borpince is apa és fia birodalma, idősebb és ifjabb Szentpéteri Attila viszi az alföldi vállalkozást és aratja egyre nagyobb sikereit. A néró fajtát nagyon fontosnak tartják, és a belőle készült rozéboruk minden évben meghódítja a közönséget. Legutóbb az Országos Borversenyen és a Le Mondial du Rosé 2019 versenyen kapott aranyérmet. Illatában a megszokott piros bogyós világon túl érezhető egy kis finom, őszibarackos, maracujás tónus, ami igazán különlegessé teszi. Játékos, kedves rozé, viszi a lendület.
A harmadik – Szentpéteri Borpince: Kékfrankos Rosé 2018
.jpg)
Amint látható, a kiskőrösi pincészet mindkét nevezett bora bekerült az első öt közé. Ez a szőlővirágos, érett cseresznyés illatot árasztó, piros bogyós gyümölcsös, málnás, szamócás ízű, üde rozé korábban aranyérmes lett Cannes-ban, a Le Mondial du Rosé 2019 versenyen, az Országos Borversenyen pedig olyan kimagaslónak ítélték, hogy saját kategóriájában megkapta a csúcszsűri különdíját.
A második – Csernyik Pince: Nyitány Rosé 2018
.jpg)
A gyöngyöstarjáni Csernyik Pincét nem kell bemutatni a Borsmenta olvasóinak, hiszen korábban is teszteltük már a házaspár borait. Ez a 2018-as rozé egy árnyalattal teltebb a megszokottnál, ezért – bár fröccsnek is kitűnő a meleg nyárban – egy hozzá illő étel, például rozé kacsamell kísérőjeként tisztán is megállja a helyét. Remek ár-érték arányú bor, igazán jól elkészítve, kitűnő arányokkal. Népszerűségén cseppet sem csodálkozunk.
Az első – Cardium Rosé Cuvée 2018 (kékfrankos-pinot noir)
.jpg)
Ez a bor igazi meglepetést okozott mindannyiunknak. Etyeki területekről származó szőlőből készítette Monostori Balázs, akit korábban más pincészetek borászaként volt szerencsénk megismerni. A Cardium új vállalkozás, egyelőre nem hallani róla túl sokat, ám azt tudjuk, hogy ennek a rozénak elkészült a gyöngyöző változata is, de mellette Irsai Olivér, zöld veltelini, chardonnay, sauvignon blanc, királyleányka csendes bor, továbbá egy olaszrizling pezsgő is kóstolható már a márkanév alatt. A győztes rozé remek arányaival, dús, gyümölcsös, de nem túláradó illatával és kellemesen fanyar utóízével hatott a tesztcsoportra ilyen erőteljesen.
„Tesztelünk” rovatunkban mindegyik borról külön-külön is írunk.
A teszten az alábbi kollégák voltak jelen:
Zacsek Ágnes (Wine is Fine), Kriston Orsolya (VinCE Magazin), Németh Erika (VinCE Magazin), Nyerges Márton (Boriroda), dr. Vargha Márk (Borsmenta), Szabó Edit (Borsmenta) és Hatvani Szabolcs (Borsmenta).
Íme a teljes borsor – a pincék szerinti betűrendben:
Ádámék: Lazac Rosé 2018, Bárdos és Fia Pincészet: Rosé 2018 (pinot noir-cabernet sauvignon), Bárdos és Fia Pincészet: Rosé 2018 (kékfrankos-pinot noir), Cardium: Rosé Cuvée 2018 (pinot noir-kékfrankos), Csernyik Pince: Nyitány Rosé 2018, Csetvei Pince: Panna Rosé 2018, Czemiczki István: Rosé 2018, Figula Pincészet: Bella Róza 2018, Frittmann Borászat: Néró Rosé 2018, Frittmann Borászat: Rosé Cuvée 2018, Gál Szőlőbirtok és Pincészet: Rosé 2018, Haraszthy Pincészet: Rosé 2018, Hujber Pince: Rosé 2018, Kiss Gábor Pincészete: 364 Rosé 2018, Pannonhalmi Apátsági Pincészet: Tricollis Rosé 2018, Sebestyén Pince: Rosé 2018, Szentpéteri Borpince: Rosé (kékfrankos) 2018, Szentpéteri Borpince: Néró Rosé Válogatás 2018.
Fotó:
Vető Gábor
