2017.09.29. | Varga Anita
Ahány ház, annyi lecsó. A klasszikus, a nagyi receptje, a szomszédé... de azért mindig a saját a legjobb. Néha persze jó kalandozni, újdonságokat kipróbálni. Varga Anita most kenyértésztába sütötte nekünk...
Még talán nem késő körülnézni a piacon, biztosan találunk paradicsomot, paprikát. Ugyan már nem tonnaszám, mint néhány héttel ezelőtt, de a szenvedély az szenvedély. A gyerekeim is imádják. „Mit szólnátok, ha ma lecsó lenne vacsorára?” – kérdeztem. „Lecsó!! Azt imádom! – hangzott a válasz, majd a folytatás: Csak a paprikát és a paradicsomot nem szeretem benne.” Hmm… Már megfigyeltem, hogy akármennyire is válogatósak, a tűzön rotyogó étel illata meghozza az étvágyukat, és beindítja a fantáziájukat is. Sokszor nyitottabban fogadják az új ízeket, ha az érzékszerveiket bevonom az előkészületekbe. A frissen sült kenyeret pedig tényleg imádják; innen jött az ötlet, hogy valami olyan receptet keressek, amiben a nyár visszahozhatatlan emlékei integrálódnak a tésztában. A terv működött, igaz ugyan, hogy a sült zöldségeket végül én ettem meg, de a lecsózaftos kenyér is hiba nélkül elfogyott a kis színes gyerektányérokról.
A lecsó szerb eredetű étel, a Balkánról került hazánkba – mi, magyarok viszont úgy véljük, hogy a hazai gasztronómia tette ismertté világszerte. Hasonló, hagymából, paprikából és paradicsomból készült „pörköltet” már jóval korábban is készítettek, lecsó néven receptet először mégis csak 1940-ben jegyeztek le. Az alapanyagai valódi hungarikumok: a makói vöröshagyma, a fehér húsú cecei zöldpaprika és az ízes, édes magyar paradicsom. A lecsó igazi retró fogás, a mai sztárséfek és a menő éttermek nagy kihívásnak veszik, hogy saját elképzeléseik alapján visszahozzák a nimbuszát.
Hozzávalók:
- 400 g liszt
- 1 teáskanál oregánó
- 2 teáskanál só
- 3 evőkanál olaj
- 2,5 dl langyos víz
- 20 g élesztő
- 3 db húsos tv paprika
- 4-5 db paradicsom
- 1 fej lilahagyma
- 1 fej fokhagyma
- 3 tojás
- 1 pár virsli
- só, bors, olaj
- 3 db különböző színű kaliforniai paprika
- olívaolaj, só, bors
- pár evőkanál tejföl
Elkészítés:
1. A hozzávalókból lágy kenyértésztát dagasztunk, nagyjából 40 perc alatt hagyjuk a duplájára kelni.
2. Bő olajon megsütjük a feldarabolt, színpompás kaliforniai paprikáinkat, majd kevés tejföllel összekeverve pépesítjük. Ebből egy keveset a tésztára fogunk kenni, közvetlenül a lecsónk alá, a többit pedig a tálalásnál kínáljuk az étel mellé.
3. Elkészítjük a lecsót. Én most tojással és virslivel főztem, de ez csak egy a rengeteg variáns közül, bármelyik megállja a helyét ebben a receptben.
4. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, kettéosztjuk, majd miután a két fél bucit újabb 5-10 percig pihentettük, egyesével téglalapot nyújtunk belőlük.
5. Gondolatban három részre osztjuk őket, a szélső harmadokat egy pizzavágóval vagy egy éles késsel nagyjából kétujjnyi vastagon beirdaljuk.
6. A középső részt megkenjük a paprikakrémmel, mintegy megágyazva a lecsónak, amit aztán fele-fele arányban ráhalmozunk.
7. A tészta felvágott széleit két oldalról ráhajtogatjuk a töltelékünkre, majd sütőpapíros tepsire fektetjük őket.
8. 190 fokra előmelegített sütőbe toljuk a vízzel lepermetezett tésztákat, és 25-30 perc alatt pirosra sütjük.
9. Gyönyörű látvány, ahogy a lecsó szaftja sütés közben kibugyog a tészta tetején áthajtogatott lyukakon, csodás színekkel festve meg a kenyeret.
Borajánlatunk: H-Négyzet Pince: Kisvörös 2015
Fotó:
Varga Anita