Vissza
Mintha a szívem közepéből folyna
2018.05.24. | Szabó Edit
Fehéroroszország fővárosában, Minszkben született, de a dátumot senkinek nem árulja el. Profi kosarasként került Magyarországra, és ma ő a Kern Bor- & Pezsgőház borásza. Jelena Szavercsenkóval pezsgők mellett beszélgettünk…
Otthon válogatott voltál, aztán 1991-ben jöttél hozzánk kosarazni. Játszottál Szarvason, Kecskeméten, Szolnokon, és ez utóbbi városban ismerted meg a párodat, Kern Pált is, akivel azóta közös borászati vállalkozást építettetek. A kosárlabdának köszönheted ezt a kapcsolatot?
Részben igen. Amíg versenysportoló voltam, addig nem nagyon gondoltam párkapcsolatra, de amikor abbahagytam a versenyzést, levezetésként eljártam egy kis közösségbe, csak a saját kedvemre kosarazni. Ott ismertem meg Palit.
.jpg)
Hogyan jött a borászat az életetekbe?
Pali vállalkozó, van egy informatikai cége, ma is azt építi. Mindig szeretett bort kóstolni, sokszor eljártunk ilyen rendezvényekre együtt, aztán a barátaink vettek Egerben egy gyönyörű pincét, és egy helyi borász segítségével elkészítették a saját borukat. Palinak ez nagyon megtetszett, egyre gyakrabban mondogatta, hogy mi is vegyünk egy kis szőlőültetvényt. Van egy nyaralónk a Balatonon, gyakran járunk Figula Mihályhoz kóstolgatni, beszélgetni. Pali őt kérte meg, hogy nézzen körül, hátha tud számunkra egy megfelelő birtokot. Misi mutatott is egy csodaszép, kéthektáros ültetvényt, amibe első látásra beleszerettünk. Fantasztikus a fekvése, a végéből látszik a Balaton, a szemközti part, a völgyhíd. Imádunk ott lenni.
Két hektár? Az már nem hobbi…
Nem bizony! Figula Misi meg is kérdezte, hogy melyikünk fogja készíteni a borokat. Aztán mindketten rám néztek, Misi is, Pali is, és abban a pillanatban megértettem, hogy ezt a feladatot nekem kell elvállalnom.
Tanultad valahol a szakmát?
Hát persze. Programozó matematikusként kaptam az első diplomámat, de a másodikat már borászatból szereztem a Corvinuson. Megvettük a birtokot, és másnap bent ültem az első egyetemi órámon.
Izgalmas időszak lehetett. Felépíteni egy borászatot a semmiből…
Lépésről lépésre haladtunk, vettünk pincét, megépült a feldolgozó, lettek hordók, tartályok, aztán további területek. A balatonszőlősi ültetvény azóta már hat hektár, és másfél évvel később jött hozzá a tarcali ültetvény is, így összesen majdnem húsz hektáron gazdálkodunk.
És hol éltek?
Budapesten. Mindketten megtartottuk a munkahelyünket, a szőlőre vincellérek vigyáznak, de amikor kell, ott vagyunk, és a döntéseket mi hozzuk Palival, – én a borászati, ő a gazdasági területen.
Milyen bort készítesz?
Amilyet az isten ad. Elképzelések persze vannak, de a természet rendjébe nem avatkozom be, csak akkor, ha valamiért kritikus helyzet alakul ki. A mi boraink spontán erjednek, a szőlőben is csak tavasszal használunk felszívódó szereket, hogy a lisztharmatot megelőzzük, egyébként kíméletes anyagokkal védekezünk a kórokozók ellen. A Balatonon gyümölcsös, illatos, könnyű borokat készítünk, Tarcalon szélesebb a paletta, ott van a könnyű furminttól az aszúig szinte minden, pezsgőt viszont palackozunk mindkét borvidékről.
Milyen fajtákkal dolgoztok?
Tarcalon a szokásos fajtákkal, van furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kabar, kövérszőlő, Balatonszőlősön szürkebarát, olaszrizling, chardonnay a fő irány, de ősszel telepítünk még pinot noirt és sauvignon blanc-t is. Most nagy az öröm, mert az olaszrizling borunkat beválogatták a BalatonBorok közé. A 28 BalatonBor között csak három spontán erjesztett tétel, és az egyik a miénk.
Miért olyan fontos számodra, hogy spontán erjedjenek a boraid?
Mert szeretem a természetes ízeket. Ha vásárolt élesztővel dolgoznánk, nem találnánk meg a bor saját lelkét, elveszne az egyedi ízvilág. A spontán erjedéskor mindig annyira részévé válok a folyamatoknak, hogy sokszor úgy érzem, mintha az a bor a szívem közepéből folyna.
Tokajban is meg tudtátok találni az egyedi stílusotokat?
Az egyediséget nagyon fontosnak tartjuk, és sokat dolgozunk érte, hogy megtaláljuk. Remélem, jó úton járunk. Van száraz furmintunk, hárslevelűnk, de a tokaji boraink közül a késői szüretelésű sárga muskotály a nagy kedvenc, és a rólam elnevezett Léna cuvée, ami egy zéta, kabar, kövérszőlő és furmint házasításával készült, mérsékelten édes, jól iható desszertbor.
Vannak tokaji borkülönlegességeitek is?
Édes és száraz szamorodnink és aszúnk is van már a pincében, és egyszer fordítást is készítettünk, de sajnos azóta megszűnt az a kategória. Viszont van cserébe pezsgőnk, aminek nagyon örülök. Sárga muskotállyal kezdtük, mert azzal nagyon könnyű dolgozni. Szép is lett, így hát készítettünk egy furmint-hárslevelű házasítást is. Már le is töltöttük, kíváncsi vagyok a fogadtatására.
Melyik borvidék áll hozzád közelebb?
Mindkettő csodálatos, nem lehet választani. Én egész héten egy budapesti irodában ülök, alig várom a hétvégét, amikor végre sétálhatok a szőlőtőkék között. Nekem az a pihenés, ott vezetem le a stresszt. Mindegyik bort magamnak készítem, nálunk soha nem lesz olyan, ami nekem nem tetszik, de azt várja tőlünk a piac. Dolgozom a saját örömömre, de nem vagyok irigy, jut a boraimból másnak is.
Egyre több pezsgő készül nálatok. Melyikőtök a pezsgőrajongó?
Hát én! Imádom! Amikor elkezdtünk borászkodni, Pali mondta, hogy vegyünk egy kis területet pezsgőnek is, mert olyan szívesen isszuk, hogy ha azt mind meg kell venni, az kész ráfizetés. Meg is lett a terület, és 2014-ben elkészítettük az első olaszrizling pezsgőnket. Sikeres lett, folytattuk, növeltük a mennyiséget, és ma már egyre szélesebb a portfóliónk.
.jpg)
Úgy hallottam, hogy nemcsak a pincében, de a konyhában is magabiztosan mozogsz. Szerveztél nemrég Tarcalon egy nagyon izgalmas ebédet, ahol azt mutattad meg, hogy milyen különös harmónia alakulhat ki az orosz ételek és a tokaji borok között…
Tokaj mindig kapocs volt Oroszország és Magyarország között, már az orosz cárok is tokaji bort ittak. Gondoltam, orosz vagyok, Magyarországon élek, van egy borászatunk Tokajban, nézzük csak meg, mit lehet ebből kihozni! Nem kell nagyon komplikált ételekre gondolni, olyan fogásokat kínáltam, amelyek ott vannak bármelyik orosz család asztalán. A pezsgő és a kaviár klasszikus párost alkot, nálam is ez volt az első fogás. Oroszországban nagyon sok saláta készül, nagy fantáziával. Készítettem egy réteges mimózasalátát csirkével, krumplival, retekkel, sárgarépával, tojással, mindegyik réteg közé locsoltam egy kis majonézt, és a tojássárgája úgy ül a saláta tetején, mint a sárga mimózavirág. Ehhez a lágy, krémes salátához tökéletesen passzolt a száraz furmint.
Úgy tudom, borscs is volt a menüben. Nem hoztad ezzel egy kicsit nehéz helyzetbe magad?
De igen, mégse tehettem ellene semmit. Mindenki azt mondta, hogy orosz menü nem lehet borscs nélkül. Hát megfőztem, és hosszas gondolkodás után félszáraz furmintot töltöttem mellé. Képzeld, nem is volt rossz! A szintén kihagyhatatlan pelmenyihez pedig a száraz hárslevelű illett. Sütésre nem vállalkoztam, a desszertet egy ukrán cukrászdából hoztam, és jól működött a késői szüretelésű édes borunkkal. Nagyon jók voltak a visszajelzések, mindenki azt mondta, hogy legyen ilyen máskor is.
.jpg)
Jó természeted van?
Nem tudom, de állítólag könnyű velem dolgozni. Nem keresem a konfliktust, de nem is kerülöm el, ha adódik, mert nem szeretek semmit kibeszéletlenül hagyni. Mindig a megoldást keresem, és meggyőződésem, hogy hosszú távon csak így lehet másokkal együttműködni.
Mi jelenti számodra a legnagyobb dicséretet?
Két dolgot nem szeretek az életben. Amikor sajnálnak, és amikor dicsérnek. Engem nem kell sajnálni, megoldom a problémáimat. Ha valaki nem tud segíteni, akkor ne is sajnáljon, arra nincs szükségem. A dicsérettel ugyanez a helyzet.
.jpg)
Láthatóan teljesen kerek az életed. Mire vágysz még nagyon?
Egy unokára. Hamarosan férjhez megy a lányom, és nagyon várom már, hogy végre legyen unokám. Persze legyen egészség és hosszú élet, dolgozzunk jólesően, legyenek sikereink, de nem vágyom semmi nagy dologra. Ha minden édes, az ember megunja, mindig kell egy kis keserű, hogy tudj örülni az édesnek is.
Fotó:
facebook
fnys
