2017.04.10. | Raab Zsuzsanna
Könyvesbolt, rendezvénytér, kávézó – ez mind együtt a Magvető Café. A Nyáry Krisztián által megálmodott író-olvasó találkozóhely kellemes kávézások és tartalmas beszélgetések színtere lehet a budapesti Dohány utcában…
Ugyan hivatalosan csak holnap, a költészet napján nyílik, március közepe óta próbaüzemben és szinte mindig telt házzal fogadja a kultúrakedvelő látogatókat a Magvető Kiadó irodalmi kávézója. Páli Orsolya üzletvezetővel egy csendes hétfő délutánon limonádéztunk.
„A legfontosabb célunk az volt, hogy a vendégek természetes módon használják a Weiner Judit által megálmodott teret. Mintha csak egy berlini kávézóban volnának…” – mutat körbe Orsi. A lehetőségek tárháza valóban végtelen: odakuporodhatunk egy párnára a hatalmas ablakokhoz, hogy kávéval a kézben bámuljuk az utca forgatagát, vagy az egyik polcról leemelt könyvvel felmászhatunk a galériára, hogy fentről figyeljük a kávézóban zajló eseményeket. De dolgozhatunk kényelmesen egy asztalnál, borozgathatunk a bárpultnál, sőt ha kedvünk szottyan leütni néhány akkordot, helyet foglalhatunk a színpadon elhelyezett zongoránál is.
Irodalmi kávéházban vagyunk, természetes tehát, hogy a könyveké a főszerep:
„Aki az itt kapható Magvető-könyvek között nem találja meg, amit keres, egy folyosón keresztül könnyedén átjut a Fókusz Könyváruházba, hogy folytathassa a búvárkodást” – meséli Orsi, akitől azt is megtudjuk, hogy a kultúra kedvelői számára nem ismeretlen a helyszín. Korábban a Hátsó Kapu független színházi műhely működött itt, de ők decemberben elköltöztek, szabaddá vált tehát az út a kávéház számára. Orsinak volt korábban egy kis kávézója a Király utcában, ahol Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó igazgatója rendszeresen megfordult. Olyankor mindig beszélgettek egy kicsit, és kiderült, hogy Krisztián már régóta dédelgeti a Magvető Kávéház ötletét. „Megígérte nekem, hogy ha megtalálja a megfelelő helyszínt, én leszek az üzletvezető. Így tulajdonképpen kaptam egy kávézót a Magvetőtől!” – nevet Orsi.
Ebben a kávéházban nemcsak a testnek, a léleknek is jár a kényeztetés. Március 21-én, a költészet világnapján Nádasdy Ádám ült a zongoránál, és a Magvető Kiadó szerzői szolgálták ki a vendégeket, akik verssel fizethettek a kávéjukért. Orsi azt mondja, az írók-költők már nagyon várták, hogy legyen egy saját helyük: Babiczky Tibor, Závada Pál, Parti Nagy Lajos és Darvasi László már visszatérő vendég a Dohány utcában, de járnak ide forgatókönyvírók, akik rendszeresen itt dolgoznak, és sok diák betér a környékbeli egyetemekről, főiskolákról is.
A hely művészeti vezetője Nyáry Krisztián, így ő szervezi a kulturális programokat. „Lesznek workshopok, tematikus estek, hétvégén gyerekprogramok. Jancsó Nyika operatőr például éjszakai filmklubot tervez kamaszoknak és egyetemistáknak, de meg lehet nézni Jordán Tamás egyszemélyes előadását is” – sorolja Orsi, majd hozzáteszi, hogy a megvásárolható könyvek mellett akadnak cédék, hangoskönyvek, kitűzők, csészék, bögrék is a kínálatban. Be lehet jönni kutyával, és van tárolóhely a bicikliknek – mindenre és mindenkire gondoltak.
A gasztronómiai kínálat egyelőre nem túl bőséges, és mivel nincs konyha, a későbbiekben sem kell lélegzetelállító fogásokra számítani. Nem kínálnak szalonnás rántottát reggelire, de az valószínűleg nem is illene a hely hangulatához. Ehetünk viszont meleg- és hideg szendvicset, házi készítésű sonkás és paradicsomos-feta sajtos pitét, karamellás sajttortát, áfonyás-csokis kekszet, mákosguba-tortát, vagy akár gluténmentes diótortát mascarponéval. Ha megszomjazunk, válogathatunk többféle tea vagy szörp között, frissítőül pedig kérhetünk egy csészével a ház Costa Ricából származó Caribou kávéjából.
„A borral egyelőre kísérletezünk, figyeljük, hogy mire van igény. Most a Kristinus, a Tállya Wines és a Lantos Pincészet borait tartjuk, de arra kértük a vendégeinket, hogy a vendégkönyvbe írják le a kívánságaikat” – meséli Orsi.
A Magvető Caféban eredetileg senki sem vendéglátós végzettségű. Akad, aki korábban könyvesboltban dolgozott, és szabadidejében verseket ír, de megeshet, hogy a kávénkat egy nyolc nyelven beszélő képzőművész vagy egy gimnáziumi földrajztanár teszi le elénk. A közös nevező az irodalom szeretete.
„Családias a légkör – olyan, mintha a saját konyhánkban dolgoznánk. Több ilyen könyves kultúrtérre lenne szükség a hetedik kerületben!”
Fotó:
Bárdosi Márk