2017.03.24. | Burai László
Szerencsére sehogy. Viszont burundi és ruandai kávék esetén sajnos találkozhatunk ezzel a bosszantó hibával, ami tönkreteheti az italunkat.
Vitán felül elég jól jártam én azzal, hogy a kolleganőm elvégzett egy baristakurzust, majd még jobban elmélyedt az újhullámos kávék rejtelmeiben. Legutóbb pont Barcelona volt az úti célja, elsősorban a cavák részleteiben mélyültek el alaposabban, de már az instagramos képein láttam, hogy eljutottak az egyik legizgalmasabb katalán pörkölő, a Nømad Coffee egyik kávézójába is. Mindezek ellenére meglepetésként ért, amikor elővett a táskájából egy csomag kávét szuvenír gyanánt.Alapból nagyon szeretem az afrikai kávékat, etióp vagy kenyai, jöhet minden mennyiségben. Ahogy azonban a specialty műfaj fejlődik, úgy ismertetnek meg olyan országokkal, régiókkal, amik korábban kevesebb izgalmat kínáltak. Hiába, az újhullámos szemlélet gazdaságilag is kifizetődő a farmerek számára, főleg ha még jobban odafigyelnek a gyümölcs minőségére, a feldolgozásra. Legutóbb például két kiemelkedő kávét is kóstoltam, egyet Burundiból, egy másikat pedig Brazíliából. Lassan kezdhetünk felkészülni az egyre jobb brazil kávékra, hiszen nem csak a termőterületek mérete miatt van rengeteg potenciál a dél-amerikai országban, amint a példa is mutatta.
Az ajándékba kapott csomag ruandai kávét rejtett, ittam már innen kávét, szerettem, akárcsak a szomszédos burundikat. Az első dolog, ami eszembe jutott, az mégsem az itteni kávék izgalmas karaktere volt, hanem a potato defect. Ez egy hasonlóan alattomos és bosszantó hiba, mint a boroknál a parafás zárásnál esetlegesen fellépő úgynevezett „dugósság”. Ha valaki kóstolt már ilyen kávét, az biztosan megjegyzi jó időre, mert kellemetlen ízélmény: olyan, mintha rohadt krumpli került volna a csészébe. Egyelőre még sok a kérdőjel a jelenséggel kapcsolatban; úgy tűnik, hogy a még érésben lévő gyümölcsöt fertőzi meg az antestia rovar. Ránézésre is elég nehéz kiszűrni a hibás szemeket, feldolgozás után pedig lehetetlen. Ami a borral szemben szerencsés, hogy itt csak egy-egy szem fertőzött, tehát nem kell feltétlenül az egész csomag kávét kidobni, ha véletlenül potato defectes kávét találunk.
Ruanda mezőgazdasági exportjának negyedét a kávé adja, így nem csoda, hogy a ruandai kormány a World Coffee Research szervezettel közös alapítványt hozott létre a jelenség felderítésére és a probléma mielőbbi megoldására. Reméljük, hamar sikerrel járnak, hiszen ezek a kávék egyébként finomak, joggal tartanak számot az újhullámos kávés világ érdeklődésére.
Szerencsére az ajándék kávénál még a gyanúja sem merült fel a kellemetlen jelenségnek, illatra és ránézésre is egészséges volt, persze nehéz is lett volna kiszúrni a hibát. A puding próbája ezúttal is az evés (azaz az ivás) volt, több eszközzel is elkészítettem, a legjobban chemexben tetszett, egészen tisztán hozott egy lime-os savasságot, amit szépen egészített ki a dobostorta karamellje és némi trópusi gyümölcs, sárgadinnyével. Tökéletesen passzolt a hirtelen kitört tavaszhoz, erkélyhez, napsütéshez. Jut eszembe, talán érdemes lenne megpróbálni valamilyen hideg italként is…