Vissza
Nézzünk a dolgok mögé!
2017.05.05. | Burai László
Természetes folyamat, ha valami divatossá lesz, sokan kezdik követni a sikeresség reményében, a teljes filozófiát nem ismerve, csak kiragadott kifejezéseket zászlóra tűzve. Ilyenkor bizony előfordul, hogy hígul a mezőny, esik a minőség.
Jók ezek a címkék, egy csomó fogyasztót rá lehet venni egy-egy termék kipróbálására, ha azt írják rá például, hogy kézműves. Láttuk ezt már sok területen, sajtoknál, bornál, sörnél, pékárunál. Nehéz ez ellen bármit is tenni, hiszen az átlagfogyasztó a legtöbbször azzal sincs tisztában, hogy mit vár el, azzal meg még kevésbé, hogy mit is ért egy borász vagy sörfőzde a kézműves kifejezés alatt.Persze komoly kereskedelmi érdekek húzódhatnak meg egy-egy ilyen apró jelző mögött, hiszen a kézműves szó nélkül a mostani kisipari sörök jelentős része túlárazott, ingadozó minőségű sörré degradálódna, és a divatos márkanevek nélkül valószínűleg a kutya sem vásárolná. Nem arról van persze szó, hogy a piacot elárasztó pár óriás söreit kellene fogyasztani, hanem arról, hogy nézzünk a csomagolás mögé, legyen szó sörről, borról, sajtról vagy kolbászról. Vannak olyan termelők, akik miatt érdemes venni a fáradságot, ők akkor is ragaszkodni fognak a saját maguk által felállított minőségi standardokhoz, ha ezáltal nem nyernek újabb vásárlókat. Egyszerűen ebben hisznek, így tudnak nyugodtan aludni.
Ilyen hosszas bevezető után joggal merül fel a kérdés, hogy mi történt. Igazából semmi különös, csak az elmúlt hetekben többször futottam bele olyan termékekbe, amit a „házi”, „vidéki”, „kézműves”, sőt „specialty” jelzőkkel illettek. Nem nehéz kitalálni, több csalódás ért, mint élmény; egy kolbász nem attól lesz jó, hogy aszalt paradicsomot kevernek bele, hanem attól, hogy jó minőségű húst és fűszereket használnak, elsősorban fűszerpaprikát. Pont ugyanígy hiába a specialty címkével ellátott kávé, ha a pultos hölgy kezében nincs benne rutinból az a pár mozdulat, amivel egy-egy presszó után tisztává varázsolja a gépet. Így pedig bármilyen alapanyag keserű vacakká lesz, erodálva a teljes újhullámos mozgalmat.
Az újhullámos kávé műfajában fontos az, hogy a fogyasztó minden pillanatban érezze a különleges törődést. Ennek a jó kávén túl része a csészén túli történet is, a termelő, a farm, a feldolgozás módjának megismertetése, a fogyasztó nevelése, ami az ízlésének formálásához vezethet. Ha ez hiányzik, akkor bukik az egész. A sztori ugyanis itt nem a magasabb ár megindokolásának eszköze, hanem a szemlélet megismertetése, átadása. Ez pedig segít megérteni, hogy hogyan lehet gyümölcsös jegyeket érezni egy kávéban, vagy hogy mennyire összetett folyamat végeredménye a csészében gőzölgő ital.
A jó példáért pedig irány az egyik legújabb budapesti specialty kávézó, a Dose Espresso a Hercegprímás utcában! Stílusos hely, ahol a bécsi Alt Wien és az angol Square Mile kávéit is kóstolhatjátok, ráadásul olyan presszós csészét használnak, ami önmagában is egy műalkotás.