Vissza
Merlot – a folyékony bársony
2020.01.12. | Szabó Edit
A merlot az egyik legnépszerűbb szőlőfajta hazánkban. Nagy házasítások megbízható alkotórésze, de önálló borként is sokan palackozzák. Ezen az estén 6 borvidék 12 borán keresztül ismerkedtünk a fajtával…
Sokan „női borként” aposztrofálják, és ha létezne ilyen kategória, talán egyet is kellene értenünk ezzel. A merlot nevű francia szőlőfajta bora mélyvörös színével, bársonyos tanninjaival, mély tüzével és hanyag eleganciájával hódítja meg a férfi és a női szíveket egyaránt. Igényes borfogyasztók tömegei vallják kedvencüknek a fajtát, amely legyen akár könnyed, játékos és gyümölcsös, akár hosszan érlelt, gazdag és fűszeres, egyaránt izgalmas és felfedezésre csábít. Talán ezért is voltunk némiképp csalódottak a teszt után. A kóstolt borok alapján úgy láttuk, hogy bár néhány közülük valóban emlékezetes, többségük középszerű volt, és a korosabbakon jól látszott, hogy nem állják jól az idő próbáját.
A fajtáról
Noha a világ egyik legismertebb szőlőjéről van szó, a merlot minden kétséget kizáróan Franciaországból származik. Szűkebb hazája Bordeaux, ahol a hat legelterjedtebb fajta között tartják számon. (A másik öt a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a carménère, a malbec és a petit verdot.) Magyarországon az 1960-as években kezdték termeszteni, de igazi népszerűségre csak az utóbbi 20-25 évben tett szert. Főként Villányban, Szekszárdon, Egerben, Tolnában és a Balaton déli részén telepítették előszeretettel, de Tokaj kivételével szinte minden borvidékünkön megtalálható, bár nem ad mindenhonnan emlékezetes bort.
A merlot illat- és ízjegyei
A merlot borok színe általában mélyvörös, illata mély, gazdag, sokrétű. Jellemző rá a fekete ribizlis, szilvás, fekete cseresznyés aromatika, amely gyakran a hordóból érkező édesfűszerességgel párosul. Az érleltebb borok finom gombás, avaros jegyeket is mutatnak. A textúra legtöbbször sima, selymes, bársonyos.
A tesztről
A Borsmenta merlot-tesztjét a Boriroda borbárban tartottuk. 11 pincészet 12 különböző stílusú bora került a poharunkba, közülük 3 Villányból, 2 Szekszárdról, 2 Sopronból, 2 Pannonhalmáról, 2 a Balatonfüred–Csopaki borvidékről, egy pedig a Balatonboglári borvidékről érkezett. A legidősebbhez 2012-ben, a legfiatalabbhoz 2018-ban szüretelték a szőlőt.
A legjobb 5 közé egy balatonfüredi, két soproni, egy szekszárdi és egy villányi került. (Megjegyzés: az alábbi lista a teszten résztvevő újságírók átlagpontszámai alapján készült, nem minden ponton egyezik a cikkíró véleményével.)
Az ötödik – Lavici Borházak: Merlot 2016
„A szőlő is olyan, mint az ember: ha boldog, csodákra képes” – fogalmazza meg hitvallását weboldalán a mindössze másfél hektáron gazdálkodó villányi birtok, ahol a borkészítés inkább szenvedély, mint foglalkozás. A többgenerációs múlttal rendelkező családi pince ügyeit jelenleg a legfiatalabb családtag, Németh László viszi. Ültetvényükön a merlot mellett cabernet franc és kékfrankos terem.
2016-os évjáratú merlot boruk illata egyszerre gyümölcsös és fűszeres, a faeper, a fekete ribizli és a meggy mellett jól mutat a mentás hűvösség. Kóstolva az erdei gyümölcsös világ keserű csokoládés jegyekkel egészül ki. Jó arányú, lendületes bor, az évjárat rovására írható, kissé éretlen tanninokkal.
A negyedik – Heimann Családi Birtok: Merlot 2017
Ki ne ismerné Heimannék csodálatos birtokközpontját a szekszárdi Iván-völgy szívében, amelynek teraszáról káprázatos panoráma nyílik a környező szőlőültetvényekre! A család az iratok tanúsága szerint már 260 éve él a településen, és ahogyan az lenni szokott, a szőlőművelés és a borkészítés hagyománya apáról fiúra szállt. Heimann Zoltán a kilencedik a sorban, jelenleg ő a birtok feje, de néhány éve aktívan bekapcsolódott a munkába az ifjabbik Heimann Zoltán is.
2017-es merlot boruknak már a megjelenése is elárulja, hogy hogy inkább hétköznap estére, mint ünnepi alkalomra szánták, a csavarzár megkönnyíti a nyitást, és az árfekvés megengedi, hogy a házibulizó fiatalok is szeretettel gondoljanak rá. Illata inkább virágos, mint gyümölcsös, ízét a csipkebogyós, szilvás világ kerekíti, és egy kis málnaecetesség ad neki pikantériát. Karcsú, elegáns, nagyon jól iható bor; az, amit bármikor szívesen kinyit az ember.
A harmadik – Etyeki Kúria (Sopron): Merlot 2016
Egyre többen tudják, hogy a sokak által kedvelt Etyeki Kúria néhány éve új lábat növesztett. A tulajdonosok Sopron határában vásároltak nagyszerű területeket, és az ott termő szőlőből csúcskategóriás vörösborok készülnek. Kóstoltuk és igen nagyra értékeltük az ott szüretelt kékfrankosukat, most pedig a merlot-val kötöttünk közelebbi barátságot.
Abban valamennyien egyetértettünk, hogy a bor még nagyon fiatal, viszont szép jövő áll előtte – ha lesz ideje kivárni. Csupa sötét gyümölcsösség az egész, de a szedres, fekete ribizlis, szilvás karaktert gyönyörűen foglalják keretbe a hordóból érkező ánizsos, törökmézes, fahéjas és vaníliás jegyek. A vonalvezetése egyenes, amit illatban ígért, azt ízben is megkapjuk, hosszú meggyes-csokis utóízzel búcsúzik.
A második – Garger Pince: Vaskeresztesi Merlot 2016
„A vaskeresztesi bor vérré válik benned!” – mondta régen nagyanyánk, indokolván, hogy miért ürül ki olyan gyorsan az a pohár. És valóban, a vaskeresztesi vörösöknek tagadhatatlanul van egy enyhén vasas ízvilága. Vagy csak így képzeljük, mert nem elég, hogy a települést Vaskeresztesnek hívják, de még a szőlő is a Vashegyen terem. Ez az a híres hegy, amit kettévágott a trianoni határ, és az innenső oldala a Soproni borvidékhez tartozik, a túloldala viszont Eisenberg néven vált híressé az osztrák borkedvelők körében. Garger Imréről és a borairól sokat lehetne mesélni, de a lényeg az, hogy talán mindmáig ő az egyetlen, aki az innenső oldalon borászkodásba kezdett, és 2006 óta palackozott borokat készít, mindannyiunk megelégedésére.
A 2016-os merlot illatában érett gyümölcsök és édesfűszerek érkeznek, mentás hűvösséggel karöltve. Díszítésül pedig ott van mellettük az elmaradhatatlan vaníliás, csokoládés, szerecsendiós világ. A bor arányai rendkívül jók, elegáns, kifejezetten szerethető merlot, bár kicsit fűt az alkohol, de ezt meg tudtuk bocsátani.
Az első – Figula Pincészet: Dörgicsei Merlot (Margya-dűlő) 2017
A Figula Pincészetet 1993-ban néhai Figula Mihály alapította. A mester 2008-ban bekövetkezett halála után a fia, Misi állt a birtok élére, és az utóbbi évek eredményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy a fiatal szakember legény a gáton. A birtokot tovább virágoztatta, és munkája elismeréseként 2019-ben megkapta a Borászok Borásza címet. A pincészethez jelenleg 30 hektár szőlőterület tartozik, a birtokközpont Balatonfüreden található. Vendégeket is fogadnak, érdemes ellátogatni hozzájuk.
Ez a dűlőszelektált merlot a dörgicsei Margya-dűlő terméséből készült. Nagyon harmonikus, visszafogott bor, kissé vad, erdei gyümölcsös, somos, málnás, szedres, gombás illattal, amelyhez finom kakukkfüvesség is vegyül. Kóstolva is hasonló a világa, viszi a lendület, szépek a savak, rendezett, kellemes, elegáns, de kissé szikár bor. Nem hízeleg, csak adja, amije van, és az nem kevés. Nagyon nem!
„Tesztelünk” rovatunkban mindegyik borról külön-külön is írunk.
A teszten az alábbi kollégák voltak jelen:
Káli Balázs (szabadúszó), Dervenkár István (blogger), Sue Tolson (Budapest Wine Snob), Kiss Michał (blogger), Schubert Ádám (szőlész), Pesti Eszter (Borsmenta), dr. Vargha Márk (Borsmenta), Szabó Edit (Borsmenta) és Hatvani Szabolcs (Borsmenta).
Íme a teljes borsor – a pincék szerinti betűrendben:
Babarczi Szőlőbirtok és Borászat: Merlot 2018; Cseri Pincészet: Pannonhalmi Merlot 2016; Etyeki Kúria Borgazdaság: Merlot 2016; Figula Pincészet: Dörgicsei Merlot (Margya-dűlő) 2017; Garger Pince: Vaskeresztesi Merlot 2016; Heimann Családi Birtok: Merlot 2017; Lavici Borházak: Merlot 2016; Lavici Borházak: Merlot 2015; Mikóczi Pincészet: Merlot 2012; Mörk Pincészet: Merlot 2018; Rubin Pince: Merlot 2017; Stier Pincészet: Merlot 2015.
Fotó:
Vető Gábor
